This is alternative content.

Jog és Fegyver 125.

Most a nyár elmúltával talán az olvasók is pihentebbek, hogy némileg nehezebben fogyasztható anyaggal töltsem meg a cikket. Ez természetesen a véletlen műve, de az olvasók ezekre a kérdésekre voltak kíváncsiak, talán jogosan.

Jog és Fegyver 124.

?GY?ZTÜNK? ?  írja H. Z. olvasónk és ügyfelem minapi e-mailjében és a levél többi részét mellőzném is, mert az már igencsak a fényezés kategóriájába tartozik. (H. Z.-nek az ügy előzményeit részletesen tartalmazó levele a Kaliber 2008. év áprilisi, 120. számában található.) Nem történt más, mint hogy bűncselekmény hiányában megszüntették az ellene lőfegyverrel visszaélés alapos gyanúja miatt indult nyomozást.

Jog és Fegyver 123.

Na ezt a számot sem tudom jó hírrel kezdeni, mert megint szembetalálkoztam egy meglehetősen sajátságos bírósági véleménnyel.

Jog és Fegyver 122.

A minap felkérést kaptam egy lezárt ügyben a rendkívüli felülvizsgálat előkészítésére, amivel őszintén bevallva, igazából nem tudtam mit kezdeni, pedig nagyon szerettem volna eredményt produkálni. Az ügy azonban annyira tanulságos, hogy még ilyen állapotában is érdemes közkinccsé tenni, talán okulás céljából.

Jog és Fegyver 121.

Ebben a számunkban a Jog és fegyver rovatunk valóban forró témával nyit.
Egy lángszóró jogállásával.

Jog és Fegyver 120.

Az áprilisi számot eredetileg egy kis áprilisi tréfával akartuk kezdeni, de közben megérkezett H. Z.-tól az e-mail és rögtön elment a kedvem a tréfálkozástól. Arról értesített, hogy az európai lőfegyvertartási engedélyében szereplő vadászfegyvereit T.-ben lefoglalta a rendőrség.

Jog és Fegyver 119.

Ebben a számban ismét olvasói levelekre válaszolok, persze első jó hír, hogy miként ezt a decemberi számban jeleztem, a gáz-riasztós ügy folytatódott, de most Győrben, mert az egyik eljárás alá vont személynek ez az állandó lakóhelye. Nála a hatóság szintén a gáz-riasztó fegyver tartási engedélyt hiányolta és ezt az alapintézkedést lefolytató REBISZ után a győri rendőrkapitányság is szabálysértésként értékelte. Nos, ők is tévedtek.

Jog és Fegyver 118.

Ez a rovat elsősorban az olvasók részére adandó válaszadás érdekében született, azonban sok esetben maga a kérdés érdekesebb, mint a válasz. Azt hiszem ebben a számban több olvasói levél is ebbe a kategóriába tartozik.

Jog és Fegyver 117.

A múlt év végén a BRFK KSzIF RFO JSzEA ( Budapesti Rendőr-főkapitányság Közbiztonsági Szervek Igazgatásrendészeti Főosztálya rendészeti és fegyverengedélyügyi osztály jogi személy engedélyezési alosztály) egy körlevéllel örvendeztette meg az érintetteket, hogy ? gondolom én, a főkapitány úr (mert beosztott azért nehogy már) nagy valószínűséggel személyesen felmondott egy nemzetközi egyezményt és ezért jelentősen át kell értelmezni a jogszabályban foglaltakat. Ez az egyezmény ?A kézi lőfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről Brüsszelben 1969. július 1-jén kötött nemzetközi (C. I. P.) egyezmény?, melynek kihirdetése az 1973. évi 19. törvényerejű rendelettel történt meg.

Jog és Fegyver 116.

A decemberi, így az ez évi utolsó számot tartja az olvasó a kezében és ez arra inspirál, hogy a ?Minden jó, ha a vége jó? elve alapján néhány örömteli példát is hozzak elő a hazai bíróság gyakorlatából erre az évre, mintegy az év zárásaként. Ez annál is könnyebb számomra, mivel mindkét eset a végeredmény tekintetében az utolsó negyedév terméke és persze azért is, mert mindkét esetben én jártam el, így az információk teljesen megbízhatóak.

Jog és Fegyver 115.

Az előző számunkban közzétetteket megerősítve sajnálatosan tapasztalom, hogy több rendőrkapitányság még mindig úgy tudja, hogy gáz-riasztó fegyver csak engedéllyel szerezhető meg és tartható. Emiatt már megindultak a szabálysértési eljárások, ahol sajnálatos módon a bíróság első körben a szabálysértési határozatokat helyben hagyta és határozatában állítja, hogy az eljárás alá vont személy ?nem rendelkezett a gáz-riasztó fegyverre sem megszerzési, sem pedig tartási engedéllyel?. Ezeket a határozatokat ugyan bírósági titkárok írták alá, de azért a jogszabályváltozást talán ők is észrevehették volna 3 év alatt. Így ezekben ez esetekben kénytelenek vagyunk tárgyalást kérni, hogy személyesem mutathassuk be a jelenleg hatályos jogszabályt. (Lapzártánk táján már született jogerősen megnyert ilyen perünk.)

Jog és Fegyver 114.

A Kaliber augusztusi számában jelent meg a 2005. évi CIX. tv.-hez kapcsolódó engedélyezési eljárás kritikája, melyre az érintett MKEH (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal) vezetője már írásban reagált is, azonban a nyári szabadságokból fakadó egyeztetési nehézségek miatt ennek közlésére csak egy későbbi számban kerül sor. Magam is úgy gondolom, hogy megfelelő körülmények között lehetőséget kell biztosítani az ügyben érintett szervezet megszólalásának még akkor is, ha annak tartalmával ? esetleg ? nem értek egyet. Így aztán maradnak a még feldolgozatlan olvasói levelek, melyek gyakorlatilag közvetlenül jutottak el hozzám.

Jog és Fegyver 113.

A Népszabadság 2007. VII. 12. számának ?Röviden? rovatában olvastam az alábbi ? és az inforadio.hu-ra hivatkozó ? hírt, amitől percekig nem kaptam gyújtást, mint egy Babetta az esőben:

Jog és Fegyver 112.

Az elmúlt időszak bővelkedett médiaeseményekben, melynek elsődleges megnyilvánulása a rendőrség vezetői körében történt nagyarányú személycsere. Ez, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter távozása vélhetőleg visszaveti a lőfegyverekkel kapcsolatos jogszabályok reformját, mert jelen pillanatban még az sem világos, hogy ez a minisztériumi rendszer marad meg továbbra is, vagy pedig további átszervezés várható. Pedig olyan ígéretesen indult! Végre véleményt mondhattak azok is, akikről a jogszabály szól. Kár lenne az eddigi munkáért.

Jog és Fegyver 111.

Az elmúlt időszak bővelkedett médiaeseményekben, melynek elsődleges megnyilvánulása a rendőrség vezetői körében történt nagyarányú személycsere. Ez, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter távozása vélhetőleg visszaveti a lőfegyverekkel kapcsolatos jogszabályok reformját, mert jelen pillanatban még az sem világos, hogy ez a minisztériumi rendszer marad meg továbbra is, vagy pedig további átszervezés várható. Pedig olyan ígéretesen indult! Végre véleményt mondhattak azok is, akikről a jogszabály szól. Kár lenne az eddigi munkáért.

Jog és Fegyver 110.

Az előzetes tervek az olvasói levelek megválaszolását irányozták elő, de a terveinket ismételten keresztülhúzta a jogalkotás, mely az alábbi és elemzés tárgyát képező jogszabályokon kívül megalkotta még a haditechnikai termékek jelöléséről, valamint a haditechnikai termékek és szolgáltatások nyilvántartásáról szóló 32/2007. (III. 19.) GKM-rendeletet is.

Jog és Fegyver 109.

Az Alkotmánybíróság 2007. március 5-én ? három alkotmánybíró számunkra érdeminek nem mondható különvéleményével ? meghozta a 1055/B/2004. AB számú határozatot, mely kétségkívül ellentétes az eddigi várakozásainkkal, de mivel sokan vártak a döntésre, célszerű nagyon vázlatosan ismertetni. Noha igyekeztem a közérthetőség határain belül maradni, nyilvánvaló, hogy egy AB-határozat esetében ez nem tartható be teljes egészében, ezért előzetesen is elnézést kérek.

Jog és Fegyver 108.

A kézirat még február végén került a szerkesztőséghez, így nem tudunk arról számot adni, hogy az Alkotmánybíróság a 2004. évi XXIV. tv. és a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek alkotmányossága tárgyában miként hozta meg a döntését, de az már biztos, hogy ezt a beadványt február végéig ebben az évben már három alkalommal is napirendjére tűzte, miként erről az AB honlapja tájékoztatja a nagyközönséget.

Jog és Fegyver 107.

Noha nem hiszem azt, hogy az európai lőfegyver útlevél kérdéskörével kapcsolatosan ne lennének további olvasói felvetések, ideje foglalkozni az időközben beérkezett levelekkel is. Ismét előre bocsátom, hogy a közelmúltban történt vadász és rendőrségi fegyverbalesettel kapcsolatosan ismerethiányos vagyok, mert csak a sajtóhírek állnak rendelkezésem, így ezekre a hagyatkozva nem tudok érdemi válaszolt adni.

Jog és Fegyver 106.

Noha nincs a dolognak számottevő aktualitása, de szükségszerűen tovább kell gondolni az előző számban leírtakat, mert a megjelenése óta ? pedig nem telt el sok idő és az ünnepek is közbejöttek ? meglehetősen sok megkeresés érkezett. Az olvasói levelekre részletesen emiatt nem térek ki, de be kellett látnom, hogy vannak a kérdésnek olyan vetületei, melyekről egyáltalán nem esett szó. Számomra teljesen evidens kérdésekre ritkán térek ki és akkor is csak olvasói felvetésre és ilyenkor konstatálom, hogy ? szerencsére ? nem mindenki jogászi szemmel látja a problémát.

<< | < | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | > | >>

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.