This is alternative content.

Jog & fegyver 202.

?Jog és fegyver az állam tartópillérei? Justinianus

Ezúttal a főszerkesztő kénytelen megírni a bevezetőt a Jog és fegyver rovathoz, magyarázatképpen. A 2015. januári (Kaliber 201.) számunkban leközölt cikkünkre a MAPOSZ nevű újdonsült sportlövő szövetséggel kapcsolatban felmerült kérdésekre több sportlövő szövetség illetve az ORFK illetékesei is válaszoltak.

Azonban többszöri ? e-mailben megfogalmazott ? kérés ellenére a MAPOSZ vezetőjétől nem jött leközölhető, érdemi válasz, csupán helyreigazítási kérelem. Ennek ? a jogalap elismerése nélkül ? eleget tettünk. Aminek ellenére saját fórumán immár két sajtóperrel is fenyeget bennünket, amit persze nem értünk.  Az egyszerű, gyakran igen/nem-mel megválaszolható kérdéseinkre válasz helyett pedig az alábbi levelet tették nyilvánossá fórumukon Dr. Bokros Gábor cikkünkben kifejtett véleménye kapcsán:

 

?Tisztelt Doktor úr!

Fontosnak tartjuk tájékoztatni arról, hogy a sportszövetségek magyarországi tevékenységét a 2004.évi I. törvény szabályozza. A törvény és főleg annak indoklása kimondja, hogy egy sportágban csak egy szakszövetség, vagy országos működési területű sportági szövetség működhet. Ennél fogva teljesen mellékes körülmény az, hogy a sportág nemzetközi szövetsége adott-e kizárólagosságot a sportág működtetésére a hazai sportszövetségnek, vagy sem. Ugyanis magának a nemzetközi szövetségnek a létrejöttéhez az szükséges, hogy az adott sportágban ? a nemzetközi szövetséget létrehozó sportszövetségek ? saját országaikban már megelőzően tartósan működtessék versenyrendszerüket, bajnokságokat bonyolítsanak le. Indokoltnak tartjuk megjegyezni, hogy a lövész sport nem sportág, hanem sportágakat összesítő gyűjtőfogalom. Ahogyan nem sportág a vizisport sem és a küzdősport sem. Az Európai Sport Charta szerint és a sporttörvény szerint a sportág a testi és szellemi állóképességet fejlesztő olyan erőpróba, amelyet azonos szabályok ( játékszabályok) szerint végeznek. ( játszanak)

Ennélfogva teljességgel téves a doktor úr azon véleménye, hogy egy adott sportágban a kizárólagosságot származékos jog formájában csak egy nemzetközi szövetségtől lehet elnyerni, mivel kizárólagossággal csak szakszövetség, vagy országos működési területű sportági szövetség rendelkezhet.  Amennyiben a doktor úr véleménye helytálló lenne, úgy nem volna lehetséges a spontán kialakuló új sportágakban a játékot sportszervezetek keretei közé fogva szabályozni, versenyrendszert üzemeltetni valamely elismert nemzetközi szövetsége létrejöttét megelőzően, aminek pedig az előbb kifejtettek szerint feltétele lenne, hogy már korábban a sportágban országonként működjön ilyen szervezet.  Jól érzékelhető, hogy a nemzetközi és hazai szabályozás ilyen értelmezése egy önmagába visszatérő feltétel rendszert alkotna, amely alkalmazása esetén teljességgel lehetetlen lenne egy új sportágat bevezetni, versenyrendszerét üzemeltetni.

A doktor úr másik kisebb tévedése a gumilövedék kilövésére képes (egybe)szerelt lőszeres fegyverek lőfegyverként való besorolása. A törvényi definíció az egyezmény aláírása óta kizárólag a szilárd lövedék kilövésére képes tűzfegyverek közül teszi lehetővé a fegyverek lőfegyverek közé történő besorolását.  Márpedig egy a fegyvercsőben szűkületet, akasztót tartalmazó fegyver esetén a szilárd lövedék kilövése  szóba sem jöhet, még akkor sem, ha az ilyen fegyver töltényűre esetleg alkalmas lenne korszerű egybeszerelt lőszer befogadására és elműködtetésére.  Arról már nem is beszélve, hogy amennyiben az ilyen fegyver lőfegyvernek minősülne, úgy az ilyen fegyverek háborús körülményeken kívüli, csapaterőben való alkalmazása a nemzetközi jog szerint emberiesség elleni bűncselekmény lenne, dacára annak, hogy a magyar jog az ilyen nem szilárd lövedékű lőszerek használatát a rendőrség számára megengedi, szűkítést nem tartalmazó csövű rendszeresített fegyverek esetén is.  Nyilvánvaló tehát, hogy azok a fegyverek, amelyek nem szilárd lövedékkel szerelt lőszerek kilövésére alkalmasak csupán ( a szűkületet tartalmazó fegyvercső miatt), nem lehetnek lőfegyverek, akkor sem, ha a fegyvertörvény definícióival ellentétben a kormányrendelet melléklete ezekre maroklőfegyverként hivatkozik.

Tehát téves az a vélemény, hogy minden gumilövedékkel egybeszerelt  lőszer elműködtetésére, de főként az ilyen lövedék kilövésére alkalmas fegyver definítíve lőfegyvernek minősül. Ahogyan a Doktor úr is rámutatott, téves joglogikai következtetés az, hogy a gumilövedékes lövészet sportág elismertsége esetén a sporteszköz formai azonossága alapján az, mint sporteszköz tartási korlátozás alá esne.  Külön öröm számunkra, hogy a Doktor úr ezt a véleményét írásba öntötte, remélhetőleg véget vetve ezzel a Kaliber újságban a témával kapcsolatban megjelent indokolatlan félelmeknek.

Tisztelettel
Butkai Cs. Zoltán

MAPOSZ elnök"

 

Válaszom:

Tisztelt Butkai Úr !

Megköszönöm a januári cikkemre történő gyors reagálást és noha nem volt eddig sem szokásomban sajtó útján üzengetni a továbbiakban sem lesz. Így minden részletesebb kommentár helyett csupán beidézek néhány konkrét jogszabályhelyet.
Erre azért van szükség mert Butkai úr tökéletes levezetésének teljes mértékben igazat kellene adnom - mivel a logika hibátlan - csak hát ott vannak azok a jogszabályok, melyekben ugyan sem logika, sem értelem, sőt van ahol kifejezetten hibásak is, viszont hatályosak és mindaddig, amíg azok alapján dönt a bíróság a Kaliber hasábjain nyilvánosan megjelenve oda igazodunk az olvasók érdekében, természetesen elvont jogi levezetés helyett pontos jogszabályhely jelöléssel.
Egy jogon kívüli megjegyzést azért tennék: a lövészsportok teljesen egységesek abban, hogy valamilyen fegyverből kilőtt lövedékkel valamilyen álló vagy mozgó célt kell eltalálni és az értékelés során mind a találatok pontossága, mind pedig a lövés leadásának ideje értékelésre kerül. Ilyen egységes definíció a vízi sportokra (úszás, evezés, vízilabda, vitorlázás, műugrás stb.) nem alkalmazható, tehát azért bármennyire is sportági a definíció vannak azért jól elhatárolható különbségek.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény szerint.

20. § (1) Az országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) olyan sportszövetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel az e törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el és e törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. A szakszövetség jogi személy.
(2) A szakszövetség nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet a sportág versenyrendszerében részt vevő sportszervezetek, sportiskolák és utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok hozhatnak létre. A sportág versenyrendszerében részt vevő sportszervezetek, sportiskolák és utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok tagként való felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha azok a szakszövetség alapszabályát magukra nézve kötelezőnek fogadják el.
(3) A szakszövetségre - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Egy sportágban csak egy szakszövetség működhet. A szakszövetség közvetlenül is részesíthető állami támogatásban.
(4) Szakszövetség csak olyan sportágban hozható létre:
a) amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportág, vagy
b) amelyben a sportág nemzetközi szövetségét felvették a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségébe (Sportaccord).
(5) Szakszövetségnek a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak olyan sportszövetség minősülhet, amelynek:
a) legalább tíz, az adott sportágban tevékenykedő sportszervezet a tagja,
b) legalább három éve folyamatosan országos versenyrendszert (bajnokságot) működtet,
c) versenyrendszerében rendszeresen legalább száz fő, sportági versenyengedéllyel rendelkező sportoló vesz részt.
21. § (1) A szakszövetséget a Fővárosi Törvényszék hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel külön jogi személy típusként veszi nyilvántartásba.
(2) A szakszövetség jogosult elnevezésében a ?magyar? megjelölés, továbbá Magyarország címerének és zászlajának használatára. A szakszövetség a Civil tv. szabályai alapján közhasznú szervezetnek minősíthető.

 

Butkai úrnak nyilván nem lehet tudomása arról ? hiszen régi történet -  hogy a hazai viszonyok között sem volt problémamentes annak eldöntése, hogy egy lövészeti szakágat melyik hazai szervezet fog képviselni a sportág nemzetközi szervezetben. Ezt bizony nem a hazai jogszabály ? különösen nem a sport törvény- dönti el, hanem az adott sportág nemzetközi szervezete. Innentől viszont belép a fenti 20.§. (4) bek. b) ,  mivel az (5) bek a.) b.) c.) már teljesítésre került. Tehát valóban nem származékos jog a sportági szakszövetségé csak éppen egy kicsit. Pont annyira, hogy eldöntse, melyik hazai szervezet láthatja el ezt a nem könnyű és kifejezetten  felelősségteljes, de mindenképpen komoly presztízst jelentő szerepet.

A gumilövedékes fegyverrel  mint fogalommal nagyobb bajban vagyok. Ennek az az egyszerű oka, hogy ilyen fegyver nincs,  illetve csak egy helyen találunk róla említést, nevezetesen a 253/2004 (VIII.31) Korm.r.17.számú mellékletében. Ez pedig úgy került bele, hogy egy korábbi jogszabály módosítás tervezete során ? melyet a BM az előzetes egyeztetések ellenére sem fogadott el - itt maradt. Magából a jogszabályból a gumilövedékes fegyverekre vonatkozó részt törölték, de a mellékletekről elfeledkeztek a módosítások során. Ennyit a jogszabályi koherenciáról.
Persze, ha valaki gumilövedékesre kívánja kitölteni a kérelmet, megteheti, csak azt nem tudom, hogy a jelenlegi jogszabályi rendszerben mit kezd vele a hatóság, hiszen meg kell jelölni a megszerzés célját. Ennek nem mond ellent, hogy vannak olyan lőfegyverek, melyekhez gumilövedékkel szerelt lőszert is gyártanak, illetve hogy az ilyen lőszerek jelenleg Magyarországon kizárólagosan lőfegyverekhez használhatók. Ezzel ugyan nem értek egyet, de ez attól még így van. De menjünk végig a szabályozás rendszerén és találjunk helyet, találjunk egy olyan rést, amit a definiciók hiánya biztosít a valójában nem definiált (szerelt-)  gumilövedékes fegyvernek.

Ami lőfegyver az lehet:

a.)        tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki ( tv.2.§.16)

b.)        flóbert rövid lőfegyver: olyan peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyver, melynek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb, kizárólag flóberttöltény működtetésére alkalmas és az Európai Közösségek Tanácsának a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK irányelve szerint a ?B? engedélyköteles kategóriába tartozik(tv.2.§.7.)

a lőfegyver  jellege lehet: sörétes lőfegyver (huzagolatlan hosszú), golyós lőfegyver (huzagolt hosszú), maroklőfegyver (rövid), 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú flóbert fegyver és 7,5 joule csőtorkolati energia feletti teljesítményű légfegyver ( tv. 2.§. 42.)

Ami nem lőfegyver, az lehet

a.)        légfegyver: a 15 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú festéklövő fegyver kivételével a sűrített levegővel vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával üzemeltetett, szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmas fegyver (tv.2.§.14)

b.)        muzeális fegyver és lőszer: az elöltöltő fegyver, továbbá a korszerű perem vagy központi, illetve elektromos gyújtású lőszer használatára alkalmatlan tűzfegyver, és az ilyen fegyverekhez használható 1945 előtt gyártott lőszer; ( tv.2.§. 24.)

c.)        festéklövő fegyver: olyan sűrített levegő vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával működő eszköz, melynek csövéből 15 joule vagy annál kisebb mozgási energiával lőhető ki festéklövedék( tv.2.§.31)

d.)       gáz- és riasztófegyver: olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény és riasztótöltény működtetésére alkalmas (tv.2.§. 32.)

e.)        színházi fegyver: kifejezetten vaktöltény működtetésére készült, lőfegyverből kialakított fegyver, amelynek csövét (forgódobját) úgy alakították át, hogy az a fegyverhez eredetileg használható lőszer befogadására nem alkalmas, illetve a csőben elhelyezett szűkítések megakadályozzák űrméretes lövedékek kilövését, továbbá az a lövedék kilövésére alkalmatlan gáz- és riasztófegyver, amelyet színházi fegyverként kívánnak használni;

A  fegyvercsőben levő szűkítés ? melyre Butkai úr hivatkozik - viszont kizárólag a színházi fegyverek esetén előírás és sehol máshol.

A másik gond, hogy jelenleg mindenféle lőfegyvert kizárólag meghatározott célból lehet megszerezni és tartani, ugyanakkor valójában a fenti a.) ?e.) pontok valamelyikébe kellene behelyezni azt a fegyvert, amivel a gumilövedékkel szerelt lőszert működtetni tudja. Az a.)  b.) és c.) eleve kiesik műszaki okok miatt. A d.) technikailag megoldható lenne, de a jogszabály nem teszi lehetővé, az e.) viszont a célhoz kötöttség miatt esik ki.

lőfegyvertartási cél: az önvédelem, a munkavégzés, a filmgyártás, a céllövészet, az oktatás, a sportlövészet, a személy- és vagyonvédelem, valamint a vadászat (tv.2.§. 43)

sportlőfegyver: az országos sportági szakszövetség versenyszabályzatában meghatározott, sportlövészeti célra használható lőfegyver (tv.2.§. 45.)

Tehát addig eljutottunk, hogy sportlövészetre sportlőfegyvert lehet használni. Céllövészetre pedig flóbert lőfegyver

? Eltérő rendelkezés hiányában a kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmas tűzfegyver tartása céllövészetre
a) a (2) bekezdésben meghatározott kérelmezőnek abban az esetben engedélyezhető, ha
aa) jogi személy szervezet kérelmező esetén annak vezető tisztségviselője,
ab) jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmező esetén a tevékenységért felelős vezető,
b) annak a természetes személynek engedélyezhető, aki
megfelel a 3/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételnek, és akivel szemben nem áll fenn a 3/A. § (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott körülmény?  ( tv. 3/B § (1) bek.)

Amint látjuk a céllövészt esetében expressis verbis nem nevezik meg a flóbert fegyvert, csupán a jogszabály azt a definíciót alkalmazza, amit korábban a 2.§. 7. pontjában.

 

(1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában sportlövészetre lőfegyver tartása annak a sportolónak engedélyezhető, aki sportegyesületnél leigazolt, az országos sportági szakszövetség által kiadott, érvényes versenyengedéllyel rendelkező minősített sportlövő és rendszeres sporttevékenysége alapján a saját tulajdonú lőfegyver tartását az országos sportági szakszövetség javasolja.
(2)
(3) Az (1) bekezdés rendelkezésének alkalmazása során minősített sportlövő az, akinek az országos sportági szakszövetség által kiadott minősítése van.
(4)Sportlövőnek sportlőfegyver tartása engedélyezhető. ( Korm.r.23.§.)

A tévedések elkerülése végett az országos sportági szakszövetség javaslatára kizárólag sportlőfegyver tartása engedélyezhető, vagyis ami nem minősül sportlőfegyvernek az meg nem. Itt most nem a sportlőfegyver definíciója a kérdéses - hiszen a versenyen használható fegyverfajtát minden országos szakszövetség saját maga állapítja meg bizonyos keretek között ( mert pl. sorozatlövőre hiába talál ki valaki versenyrendszert) - hanem az, hogy lőfegyverről van szó és a fentiekben ezt a fogalmat, annak minden összetevőjével együtt végigiskoláztuk

Én a magam részéről ezt a gumilövedékes történetet mindaddig, amíg a jogszabály nem változik, a rendelkezésemre álló jogerős bírói döntések figyelembe vételével (lásd. Keserű Onesta ügy ítélete) a magam részéről lezártnak tekintem.

Dr. Bokros Gábor
www.drbokros.hu

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.