This is alternative content.

Jog & fegyver 201.

?Jog és fegyver az állam tartópillérei? Justinianus

Minden olvasónknak boldog új évet kívánok, és elsősorban visszatekintve az elmúlt évre éppen ideje beidézni a 253/2004(VIII.31.) Korm. rendelet múlt évi módosítását, mely gyakorlatilag 50 főnél kevesebb személyt érint, azonban a jogszabály teljességéhez hozzá tartozik. A 2004 évi XXIV. tv. az elmúlt évben nem változott, az utolsó módosítása 2013. július 1.-én lépett hatályba.

Gyártókra vonatkozó rendeletmódosítás:

A Kormány 12/2014. (I. 24.) Korm. rendelete
a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról

?A Kormány a  lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22.  § (1)  bekezdés a)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A  fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 10.  § (1)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezés lép:
?(1) A fegyver gyártását, forgalmazását vagy javítását végző személy szakképzettségeként, szakképesítéseként előírt képesítésnek kell tekinteni
a) a puskaművesi képesítést,
b) a fémipari technikusi képesítést,
c) a fegyvermesteri szakvizsgát,
d) a gépészmérnöki szakképzettséget,
e) a gépész-üzemmérnöki szakképzettséget,
f) a katonai közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben szakirányú ? fegyverzeti ? szakon megszerzett szakképesítést, illetve szakképzettséget,
g) a 09 2 7490 03 9 0 05, a 34 5237 01, a 31 863 01 0001 33 01 vagy az 55 863 02 OKJ számú Vadászpuskaműves szakképesítést,
h) a 93 4 0210 02 2 4 06, az 51 8917 01, a 31 863 01 0000 00 00 vagy az 54 863 01 OKJ számú Fegyverműszerész szakképesítést,
i) a 93 5 0210 16 9 0 02 vagy az 52 8917 01 OKJ számú fegyvertechnikusi szakképesítést, valamint
j) forgalmazási tevékenység esetén a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságon letett fegyverforgalmazási vizsgát.?
(2) A  fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 10.  § (3)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezés lép:
?(3) A vizsgabizottság tagjait a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány jelöli ki, egy tagjának az (1) bekezdés a), c), f), g), h) vagy i) pontjában meghatározott képesítéssel vagy igazságügyi fegyverszakértői képesítéssel kell rendelkeznie.?

A jogszabályváltozás áttekintése után, melyhez úgy vélem semmiféle kommentárt nem kell fűzni itt az ideje belevágni ez évi témánkba.

 

Egy állásfoglalás az életkorról

A rendőrség fenti állásfoglalása természetesen nem minősül jogszabálynak. Maradjunk annyiban, hogy Dr. K.I. r.ddtbk. magánvéleménye és ha olvastam volna tőle valamit, akkor azt írnám, hogy írói munkásságának része. A leírt vélemény nem más mint a hatályos jogszabály kiterjesztő/ szűkítő ( attól függően, hogy melyik szempontból vizsgáljuk az adott jogszabályt )  értelmezése, melyre egy közigazgatási szervezetnek ? vezetőjének, munkatársának- semmilyen jogosultsága nincs. Nem győzöm már hosszú évek óta hangsúlyozni, hogy a jogszabályoknak jelenleg három értelmezése van. Az első mindig a jogalkotóé. Nem szeretem ezt a kifejezést mert az ?alkotás? szóhoz számomra még mindig valami szellemi többlet kapcsolódik, ami a jelenlegi jogszabályok készítése során- lássuk be- igencsak hiányzik. Ezt nevezzük egyébként a jogszabályok autentikus interpretációjának. A második a sorban a bírói értelmezés ( kazuisztikus értelmezés)  amikor az ítélet meghozatala során a bíróság ? már figyelembe véve az autentikus interpretációt is döntést hoz, mely a fellebbviteli rendszer útján kialakíthatja az ítélkezés csúcsán álló Kúriának az a véleményét is, ami adott esetben az alsóbb szintű bíróságokra is kötelező. A harmadik pedig a jogtudomány, mely az adott jogszabályokat ? időben és térben - tágabb környezetben szemlélve alakítja ki álláspontját.
Akárhogy nézem ebbe a közigazgatási szerv értelmezése nem fér bele és nem is igazán férhet, hiszen a hatályos szabályok minden közigazgatási szerv határozata esetén biztosítja a lehetőséget arra, hogy azon a döntésen a jogszabály valódi értelmezésére feljogosított bíróság változtasson.
A 253/2004 (VIII.31.) Korm.r. 37. (4) bek kifejezetten rendelkezik arról, hogy sportlőfegyver sportlövészetre átengedhető olyan személynek aki sportlőfegyver tartására engedéllyel rendelkezik.
Ugyanakkor a (6) bek b) pontja annyit rögzít, hogy sportegyesület a lőfegyverét és lőszerét a sportegyesület tagjának az edzés időtartamára átengedheti.

Tehát nem a 18. életévét betöltött tagjának, hanem tagjának. Ezt abban az összefüggésben kell vizsgálni, hogy ugyanezen §. (5) bek- ben kifejezetten rögzítésre került, hogy lőtér üzemeltetője lőfegyverét lőszerét a lőtéren átengedheti a lőgyakorlatot is magában foglaló szakképzésben résztvevő személynek és annak a 18. életévét betöltött személynek, aki a lőfegyver hatósági engedélyezésének feltételeként előírt tanfolyamon, lőgyakorlaton vesz részt. Amennyiben a Kormányrendeletben a sportlövők esetében a lőfegyver használatát 18. életév betöltéséhez kívánták volna kötni, akkor az szerepelne a (6) bek.-ben is, nemcsak a (5) bek-ben. Ha igazak lennének az állásfoglalásban leírtak, igencsak kérdéssé válik, hogy miként tesz eleget a Korm.r. 26.§.(1) bek. c) pontjában meghatározott követelményeknek az a 16. életévét betöltött versenyző, aki nem rendelkezik versenybírói vagy edzői képesítéssel és ezáltal  - ahhoz, hogy saját tulajdonú .22 kaliberjelű sport célú lőfegyver legyen-  a 49/2004 VIII.31) BM rendeletben meghatározottaknak, mely szerint:

(3) A fegyvertartáshoz előírt vizsga gyakorlati részvizsgájának keretében a vizsgázónak lőgyakorlatot kell végrehajtania. A gyakorlati részvizsga akkor minősíthető megfelelőnek, ha a vizsgázó a lőfegyver kezelésének és használatának szabályait a gyakorlatban helyesen és biztonságosan alkalmazza. A lőgyakorlat végrehajtására csak üzemeltetési engedéllyel rendelkező lőtéren kerülhet sor.

De talán nem is a versenyző itt az igazi kérdés, hanem az, hogy miként tettek eddig eleget az állásfoglalásban leírtaknak a rendőrhatóságok vizsgabizottságai amennyiben a vizsgán 18 év alatti sportoló részére biztosították a vizsgának a lőgyakorlatból álló részét. Persze mindez csak akkor kérdés, ha az állásfoglalásnak van valami érdemi köze a jogszabályhoz

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.