This is alternative content.

Jog & fegyver 198.

?Jog és fegyver az állam tartópillérei? Justinianus

Ebben a számban, függetlenül az arizonai lövészetvezető tragikus ? és az olvasók által bizonyára ismert- halálától, vezető téma a fiatal korosztály sportlövészetének lehetősége. A két megkeresés teljesen véletlenül jött szinte egy időben, megjegyzem, hogy az MDLSZ már az utolsó két közgyűlésén érdemben is foglalkozott a helyzettel, mert az utánpótlás nevelését valahogy meg kell (-ene) oldani.

Mindannyian tudjuk, hogy légfegyverrel legfeljebb a nyílt irányzék használata tanítható meg. Minden ezen túlmenő készség, mint pl. a légzéstechnika, összpontosítás és a biztonságos fegyverkezelés kizárólag a statikus lövészeti számokban jelent alapot, azonban a dinamikus szakágban folytatott rövid lőfegyveres versenyzésre igazából nem készít fel. Még a biztonságos használatra sem ad teljes felkészítést, hiszen más a lőtéren történő mozgás légfegyver és rövid lőfegyver esetén is.

 

V. I. olvasónk levele:

Feladatomként kezelem a lövészsportot és ezen belül is az utánpótlás nevelést. Ezt részben el is kezdtük és az airsoft fegyverekkel, a fiatal lövészek már tanúsították is a felkészültségüket különböző versenyeken (Rapid shooting, IPSC, IDPA). A tehetségesebbek és megfelelő felkészültséggel rendelkező sportlövőim számára szeretnék lehetőséget biztosítani az éles lőfegyverekkel történő versenyzésre is a dinamikus lövész szakágakban. A jelenlegi elképzeléseinket akadályozza a lőterek szinte mindegyikének elzárkózása attól, hogy 18 év alatti nagykaliberű lőfegyverrel lőjön. A lőterek között is jelentős eltérés van az életkor megítélésében, mely tükrözi a területi rendőrkapitányságok álláspontját is. Van olyan lőtér, ahol már 14 év felett lehet lőni .22 kaliberrel és sörétessel, de golyós puskával és 9 mm-es maroklőfegyverrel nem. Más helyeken más "szabályokat" emlegetnek.  A lőfegyverekkel kapcsolatos jogszabályok tekintetében az életkort a tartásra vonatkozóan írja elő a jogalkotó, de a lőfegyverek sportcélú kezelésére vonatkozó konkrét életkori minimál értéket sehol sem említ. (Legalábbis ilyet eddig nem találtam.)
Több rendőrhatóság fele feltettem a konkrét kérdést, hogy sportcélú lövészetet nagykaliberű éles lőfegyverrel 18 év alatti lövő edzésen, illetve versenyzési céllal végezhet -e, de megyei és néha városi szinteken is eltérő vélemények alakultak ki. Konkrét jogszabályi helyet, azonban senki nem tudott mutatni. A lőterek azonban azért nem engedélyezik a lövészeteket a fiataloknak, mert akkor a lőteret bezáratják és ezzel óriási káruk keletkezik. Lehetséges, hogy jogilag a lőtérnek lenne igaza, azonban a jelentős idejű üzemelés korlátozás gyakorlatilag tönkre tenné a lőteret.

 
Cs. S. olvasónk levele
 
Nemrégiben felkérést kaptam egy airsoft bemutató lebonyolítására. A bemutatóban szeretnék kitérni az airsoft replikák törvényi vonatkozására is. Semmiképpen sem szeretnék téves adatokat közölni. Már kialakult bennem egy kép, hogy a játékon való részvételnek mik a kritériumai, de nem vagyok benne biztos, hogy ezeket jól tudom, így azt szeretném megkérdezni, hogy airsoft játékon hány éves kortól lehet részt venni? Tudtommal külön kategorizálás nincs, a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendeletben, így az airsoft is légfegyvernek minősül, ezért "A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy csak cselekvőképes, nagykorú személy felügyelete mellett használhat festéklövő fegyvert, légfegyvert."  Ha ez igaz, akkor egy felnőtt felügyelete mellett akár egy 10 éves is használhat airsoft replikát? Gondolom ez nem ilyen egyszerű, mert más a célzott lövések leadása és az egymásra lövés, még ha csak replikákról is van szó. A játékon való részvételhez be kell tölteni meghatározott életkort? Légfegyver vásárlása esetén kritérium a tizennyolcadik életkor betöltése?
 
 
Válaszom:
 
Kezdjük ott, hogy a lőterek a hatóság által jóváhagyott lőtérszabályzataikban alkalmazhatnak bármilyen korlátozást. Ha azonban ilyen korlátozás a lőtérszabályzatban nem szerepel, akkor jogosulatlanul tagadják meg a versenyzést a fiatal versenyzőtől. Az ugyanis, hogy egy versenyző, -legyen az lövészet vagy akár (zárt pályás) autósport - hány éves kortól edz vagy versenyez, nem a rendőrségre van bízva. Nekik ebbe érdemi beleszólást egyik jogszabály sem biztosít. 
Beleszólása van az adott sportág országos szintű szövetségének (hogy kinek biztosít versenyzési engedélyt) illetve a sportorvosoknak (hogy kit tartanak alkalmasnak). Persze nem szabad megfeledkezni a nagykorúnak nem minősülő versenyzők esetén a szülői hozzájárulásról sem.
 
Kezdjük a közepéről az egészségügyi feltételekkel, ahol is a sportról szóló 2004 évi I. tv. 3.§. azt mondja ki, hogy
 
(4) A sportszövetség - a 8. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - szabályzatban határozza meg, hogy mennyiben, illetve milyen versenyrendszer vagy verseny esetén írja elő a versenyengedély (rajtengedély) megszerzésének előfeltételéül a versenyző sporttevékenységével összefüggő biztosítását azzal, hogy a 18. életévét be nem töltött versenyző javára a sporttevékenységével összefüggő biztosítás megkötése - az e törvény felhatalmazására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - kötelező. A versenyengedély - ha a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló kormányrendelet kivételt nem tesz - csak a sportegészségügyi ellenőrzés adatait tartalmazó dokumentummal (sportorvosi engedély) együtt érvényes. A szövetség szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teheti, hogy a 14. életévét be nem töltött, rajtengedélyt igénylő sportoló háziorvosi igazolással is részt vehessen a szövetség versenyrendszerében szervezett, rajtengedéllyel való induláshoz kötött versenyen (mérkőzésen). 

A sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló 215/2004 ( VII.13.) Korm.r szerint:
10. § (1) A versenyzéshez szükséges sportorvosi engedély érvényességi ideje 18 éven aluli versenyző esetén 6 hónapnál, 18 éven felüli versenyző esetén 1 évnél hosszabb nem lehet.
Az állami sportinformációs rendszerről szóló 166/2004 (V.21.) Korm.r. 6. számú melléklete alapján az alábbi korcsportokra vonatkozóan kell a sportszövetségeknek a  jelentést megtenni.
10 év alattiak, 11-14 év , 15-16 év, 17-18 év, 18 év felett.
Ebből egyértelműen következik, hogy a 18. év alattiak ezekbe a korcsportokba tagolhatók és egyben kötelezően tagolandók is be.
A Sportegészségügyi Szakmai Kollégium munkacsoportja által kiadott Módszertani Levél*- mely bizonyos szempontból zsinórmértéket képezhet a sportorvosok számára- életkori minimumot kizárólag a birkózás, cselgáncs, karate, kempó, kick-box, ökölvívás és súlyemelés sportágakban ír elő, külön alkalmassági minimum életkor és az ettől későbbi versenyzési életkor vonatkozásában. A sportlövészet esetén ilyen életkori minimum sportegészségügyi szempontból nem került meghatározásra.
A kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991 (XI.15.) NM. rendelet 40. életévtől felfelé foglalkozik  a korcsoportokkal lefelé nem.
Tehát orvosi szempontból a fentiek szerint a sportlövészetnek alsó korhatára nincs. Nézzük, hogy rendőrhatósági szempontból mi a helyzet. Ezzel a kérdéssel a jogszabály csak áttételesen foglalkozik. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV.tv. egyrészt a lőfegyverek megszerzése és tartása vonatkozásában állítja fel a generális 18. éves korhatárt (ami nem feltétlenül azonos a nagykorúsággal, hiszen a Ptk. lehetőséget biztosít ezen korhatár alatti nagykorúsításra is), ugyanakkor a .22-es Short és LR kaliber vonatkozásában speciális szabály lehetővé teszi 16. életévtől a sportcélú  megszerzést és tartást. Itt most tekintsünk el a különböző fegyverek vonatkozásában a ?felelős személy?-re előírt 18. életévtől, ugyanis azok a fegyverek nem természetes személyhez köthetők.
A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004 (VIII.31.) Korm.r.39.§.(3) bek szerint
A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy csak cselekvőképes nagykorú személy felügyelete mellett használhat festéklövő fegyvert, légfegyver.
Tehát a 18 év alatti személy - és ennek az ésszerűség határain belül nincs alsó korhatára -  a légfegyvert, festéklövő fegyvert megszerezheti, tarthatja, azonban csak felügyelet mellett használhatja. Az airsoft, mint tudjuk ? függetlenül a csőtorkolati energiától - légfegyvernek minősül és annak minden szabálya vonatkozik rá. Itt csupán egy látszólagos ellentmondás van e között a szabály között és a 16 éves életkortól engedélyezett lőfegyver vonatkozásába.
A 0.22 Short és LR sport célú lőfegyver ugyanis kizárólag lőtéren használható gyakorlás (edzés) illetve versenyzés során, ahol is a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményeiről szóló 49/2004 (III.31.)BM rendelet 5.§ (1) bek szerint kötelező feltétele a lövészetvezető jelenléte, akire vonatkozóan életkori korlátot a jogszabály ugyan nem állít fel, azonban az egyéb feltételek ezt kompenzálják, biztosítva a nagykorú felügyeletet.
A 253/2004 (VIII.31) Korm. r. szerint 37.§. szerint
(5) A lőtér üzemeltetője lőfegyverét, lőszerét a lőtéren átengedheti lőgyakorlatot is magába foglaló szakképzésben résztvevő személynek és annak a tizennyolcadik életévét betöltött személynek, aki a lőfegyvertartás hatósági engedélyezésének feltételeként előírt tanfolyamon, lőgyakorlaton vesz részt.
(6) A sportegyesület a lőfegyverét és a lőszerét
a) a sportegyesület igazolt sportlövőjének
aa) a lőfegyver és a lőszer tárolásának helye és a sporttevékenység (edzés, verseny) végzésének helyszíne közötti közvetlen szállítás és
ab) a sporttevékenység (edzés, verseny) végzésének időtartamára átadhatja, továbbá
b) a sportegyesület tagjának az edzés időtartamára átengedheti.

Itt mindkét esetben az átengedés a lényeg, hiszen a történet azokról szól, akik életkoruk folytán még nem szereztek jogosultságot, hogy lőfegyvert tartsanak, márpedig a 2004. év XXIV.tv.2.§. 37.pontja szerint átengedés, amikor a tartásra jogosító hatósági engedélyben megjelölt eszközt a tartásra jogosult felügyelete alatt használják vagy birtokolják.
Sportszakmai és főleg biztonsági szempontból ? okulva az arizonai esetből is - a sportlövészet olyan életkortól végezhető, amikortól a versenyző uralni tudja a fegyvert, a fegyvert átengedő lövészetvezető (edző, versenybíró) pedig uralni tudja a versenyzőt.
Ez utóbbi talán azok számára érthető igazán, akik voltak már lőkiképzők és egy viszonylag rövid időn belül kellett az újonc sorkatonák részére levezetni a lőgyakorlatot illetve kicsit később  a ?  gépkarabélynál valamivel veszélyesebb -  pisztoly lőgyakorlato,t valamint kézigránát dobógyakorlatot. Itt ugyanis nemcsak vezényszavak útján kellett a lövő feletti uralmat megtartani, hanem a gyakorlat vezetőjének fizikailag is képesnek kellett lenni arra, hogy megakadályozza a balesetet, esetlegesen tragédiát előidéző véletlen mozdulatot.
Hosszú lőfegyvereknél a statikus lövészetek viszonylag könnyen átláthatók és kontrollálhatók, hiszen a lőfegyver csöve folyamatosan a lőirányba néz és a versenyző csak akkor foglalhatja el a tüzelési testhelyzetet ha már a lövés leadásával senkit nem veszélyeztethet. Dinamikus szakágban, rövid lőfegyver esetén ez sokkal bonyolultabb. Nemcsak a versenyző mozgását kell folyamatos kontroll alatt tartani, hanem a fegyver lőirányának helyzetét, a kezelőszervek működtetését is állandó jelleggel figyelni kell. Erre a feladatra egy RO (Range Officer) nem feltétlenül elegendő. Még vagyunk néhányan, akik az MSzLSz időkből jól emlékezünk a Blue Line vizsgákra és arra, hogy vizsga hiányában a lövő kizárólag statikus pályákat lőhette, ahol semmilyen mozgást nem kellett végeznie. Emiatt a versenyző néhány pályán nem indulhatott, ami viszont kizárta, hogy minősítést szerezzen. A minősítés hiánya megakadályozta, hogy saját tulajdonú lőfegyvere lehessen. Ez a 18 év feletti korosztály esetén is alkalmazott szisztéma jól biztosította a balesetmentes fegyverkezelés készségszintű berögzülését. Ennek az ifjúsági korosztály esetén fokozottabban kellene érvényesülni ahhoz, hogy részükre a versenyzés is biztosított legyen.

M. J. olvasónk levele:
Egy olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy ha Németországból szeretnék behozni hatástalanított lőfegyvert, akkor mely okmányok szükségeltetnek hozzá? A díszt hivatalos helyről vásárolnám, mely adja a díszhez a hivatalos hatástalanítási okmányt és a vásárlásról természetesen számlát is ad.

 
 
Válaszom.
 
2004 év XXIV.tv 2.§. 11. pontja szerint hatástalanított fegyver. Lőszer illetve lövedék kilövésére véglegesen alkalmatlanná tett lőfegyver. Megszerzéséhez és az ország területére történő behozatalához hatósági engedély nem szükséges azonban annak vannak bizonyos szabályai 

A 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez 21. számú melléklete foglalkozik a Magyarországon elvégzésre kerülő hatástalanítás követelményeivel, azonban ez nem jelenti azt, hogy a korábbi szabályok szerint hatástalanított fegyvereket újra kellene hatástalanítani illetve a 31/2006 (VI.1.) GKM rendelet bemutatási kötelezettséget is hazai hatástalanítás esetében ír elő. Álláspontom szerint egyéb hazai hatósági engedély vagy egyéb eljárás a behozatalhoz nem szükséges.



Lőfegyverek hatástalanítása


1. A Lőfegyver fődarabok hatástalanításának követelményei
(1) A cső hatástalanítása:
a) A töltényűrbe menetet kell vágni és egy - hosszú cső esetén legalább 30 mm, rövid cső esetén legalább 20 mm hosszú - menetes dugót kell behajtani, amelyet hegesztéssel kell rögzíteni úgy, hogy megakadályozza a lőszer töltényűrbe tölthetőségét.
b) Revolver dobjában minden elválasztó falat az egyes töltényűrök között, legalább a kaliberrel megegyező szélességben el kell távolítani úgy, hogy csak a torkolat vagy a tűzfal felőli végén maradhat épen egy maximum a dob teljes hosszának 1/3-át kitevő elválasztó fal.
c) Azon lőfegyvereknél, ahol a cső fedett vagy részben fedett, a csőbe két lyukat kell fúrni, célszerűen a fedett rész hosszában (a hátsó lyukat a csőfarhoz a lehető legközelebb, de a dugó előtt kell elhelyezni), legalább a kaliber felének megfelelő átmérővel. A furatok aljára önedző hegesztési pontot kell kialakítani.
A két lyuk között, a csőfalat át kell vágni. A vágott rés szélessége a csőfurat átmérőjének függvényében:


Csőfurat átmérő

Résszélesség minimum

13 mm-ig

4 mm

13 mm felett

6 mm


Félautomata pisztolyoknál a felhasított rész hossza legalább a csőhossz 3/4 része legyen.
d) Azon lőfegyvereknél, ahol a cső fedetlen, a c) alpont szerint kell eljárni azzal a kiegészítéssel, hogy a felhasított rész hossza legalább a csőhossz 1/3 része legyen. A felhasítás helyett rövid fegyvereknél 3 db, hosszú fegyvereknél 6 db, legalább 6 mm átmérőjű, egymás után elhelyezett furat is alkalmazható.
e) Revolver esetében, ha a cső nem cserélhető, a tokon keresztül a csőbe egy legalább a kaliber felének megfelelő átmérőjű, de minimum 4,5 mm átmérőjű keresztcsapot kell elhelyezni úgy, hogy az a csövet a tokkal összefogja, a csap mindkét végére egy-egy önedző hegesztési pontot kell elhelyezni.
f) A fegyvercsövön lévő adogatópályát le kell munkálni.
(2) A tok hatástalanítása:
a) Azoknál a fegyvereknél, ahol a cső a tokhoz mereven kapcsolódik, a tokot a csőfarnál két oldalról át kell fúrni, legalább 60 fokos kúpos furattal, amelynek átmérője alul a kaliber méretének felel meg. Az így elkészített furaton keresztül a csövet és tokot hegesztéssel kell egymáshoz rögzíteni.
b) Félautomata pisztolyok esetében a vezetősínt mindkét oldalon legkevesebb 2/3 részben, a töltényfelvezető részt (adogatópályát) teljesen el kell távolítani a tokról.
c) Revolver esetében a cső hatástalanításának az (1) bekezdés e) alpontja szerinti elvégzése egyben megfelel a tok (keret, váz) hatástalanításának is.
(3) A zárszerkezet hatástalanítása:
a) A tűzfal (lökőlap, zárhomlokfal) felületét (a billenő-csövű fegyverek, és a revolverek kivételével) 45 fokban, lehetőleg teljes mértékben, de legalább az ütőszeg furat felső széléig le kell munkálni. Az ütőszeget el kell távolítani, vagy az ütőszegcsúcsot le kell vágni. Az ütőszeg-furatot önedző hegesztéssel ki kell tölteni.
b) Billenő-csövű fegyver tűzfalának távolabb kell kerülnie a töltényfenéktől. A tűzfal anyagának eltávolítása 120 fokos szögben történjen, kivéve, ha a csőfar ezt nem teszi lehetővé, ilyenkor a kialakítható legnagyobb szöget kell elérni.
c) Billenő-csövű fegyverek, illetve revolverek esetén az ütőszeg-furatot legalább 5 mm átmérőre fel kell fúrni, és önedző hegesztéssel ki kell tölteni.
d) A zárak reteszelő felületeit oly mértékben le kell munkálni, hogy az ne tegye lehetővé a reteszelést. Billenő csövű fegyvereknél a reteszek (reteszlapok, reteszcsapok) reteszelő felületét legalább 2/3 részben le kell munkálni.
e) Gázelvételes zárszerkezetű automata fegyvereknél a gázdugattyút és a gázrendszert vágással vagy hegesztéssel működésre alkalmatlanná kell tenni.
f) Tömegzáras zárszerkezetű automata fegyvereknél a zártömeget lemunkálással legalább 50%-kal le kell csökkenteni, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a zártestet egy zárat imitáló acéldarabbal kell helyettesíteni.
2. Kiegészítő rendelkezések
(1) Minden esetben, ahol hegesztés van előírva és azt nem fémes, vagy nem hegeszthető ötvözetből készült alkotóelem miatt nem lehet elvégezni, helyettesítő technológiát kell kidolgozni. A tervezett helyettesítő technológiáról technológiai leírást kell készíteni, azt a vizsgálónak be kell mutatni. A hatástalanítást csak a Vizsgáló által jóváhagyott helyettesítő technológiával lehet elvégezni.
(2) Amennyiben fedett részben helyezkedik el, a kakast, az ütőcsapot, az ütőszeget, a tűzváltót normál működésre alkalmatlanná kell tenni. Automata fegyverek esetén az elsütőszerkezet alkatrészeit egymáshoz kell hegeszteni.
(3) A csövet és a tokot - amennyiben az lehetséges - egymáshoz elválaszthatatlanul kell rögzíteni.
(4) Hevederes adogatású fegyvereknél a hevedertovábbító mechanizmust hegesztéssel kell működésképtelenné tenni.
(5) Speciális hatástalanítási eljárást kell kidolgozni arra a tűzfegyverre, amelyet - a fegyverszerkezet működésének szemléltetésére alkalmas - metszetté kívánnak átalakítani. Az átalakítás tervezett módjáról előzetesen technológiai leírást kell készíteni, azt a Vizsgálónak be kell mutatni. Az átalakítást csak a Vizsgáló által jóváhagyott helyettesítő technológiával lehet elvégezni.
(6) Hatástalanított lőfegyvert a vizsgálatok végzésére kijelölt szervezetnél vizsgálatra kell bemutatni az alábbiak szerint:
a) A hatástalanított fődarabokat el kell látni a hatástalanítást végző nevével, bejegyzett védjegyével, vagy a Vizsgálónál regisztrált azonosító jelével.
b) A hatástalanítás valamennyi technológiai részletének maradéktalan betartásáért a fegyver hatástalanítását végző személy, szervezet tartozik felelősséggel.
c) A fegyverhez annak vizsgálatra bemutatásakor csatolni kell az átalakítást végző nyilatkozatát arról, hogy az átalakítás módja maradéktalanul megfelel a fenti követelményrendszernek.
d) Amennyiben a fegyver átalakításának módja a Vizsgáló által jóváhagyott helyettesítő technológiával történik, csatolni kell az átalakítás során használt technológia leírását is.
e) A nyilatkozatot és a technológiai leírást a Vizsgáló megőrzi, csak annak birtokában kerülhet sor a hatástalanított fegyver egyedi vizsgálatára.
f) Ha a fődarabokon elvégzett hatástalanítási műveletek a külsőleg látható jegyek alapján megfelelnek az előírásnak, illetve a jóváhagyott helyettesítő technológiának, akkor a Vizsgáló a hatástalanítás próbajelét a fődarabokra elhelyezi és kiállítja a fegyver hatástalanított állapotát igazoló tanúsítványt.
g) A vizsgálatot követően a hatástalanítást végző köteles hegesztéssel megszüntetni a fegyver roncsolásmentes szétszedhetőségét.

Dr. Bokros Gábor
www.drbokros.hu

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.