This is alternative content.

Jog & fegyver 196.

?Jog és fegyver az állam tartópillérei? Justinianus

Noha hallani-olvasni lehet híreket bizonyos szabályozási változásokról, mind a vadász-, mind pedig a színházi fegyverek vonatkozásában, egyik esetben sem jutott el odáig a történet, hogy érdemi változásokról számolhatnék be, így változatlanul folytatom az olvasói levelek feldolgozását.

C.T olvasónk levele:

Több helyen is próbáltam utána nézni azoknak a pipe gun-oknak, amikről az előző számban irt de egyetlen háborús oldalon sem találtam róla értékelhető adatokat.

Válaszom

A cikkben szereplő  forrásként megjelölt WAR internetes oldal nem a háború angol fordítása, hanem egy szervezet  (White Aryan Resistance) rövidítés. Ennek a (finoman szólva is vitatható politikai nézeteket valló ? A szerk.) szervezetnek az oldalain találhat részletes leírást, de annak megvalósítását nyomatékosan nem ajánlom.

B.E. olvasónk levele:

Pár hónapja vásároltam egy Slavia 630 légpuskát egy vadászboltban. Elsősorban a gyerekeimnek teljesen "belső" használatra, de persze én is kipróbáltam. Amikor vettem az eladó említette, hogy mai légpuskák már nem az igaziak (gyöngék), de azért meg lehet egy kicsit berhelni azokat. Jó, mondtam én, majd pár nap múlva jövök érte.  Mentem is, és meg is vettem. Szépen működik is, csak olyan baj történt, hogy az udvarunkban  (városi kertes ház) többször oda állítottuk fel a céltáblát, amelyik irányból egy 40 m hosszú üres telek fekszik, az utcai oldalon tömör, legalább 2 m magas tégla kerítéssel- mondván, hogy ez így biztonságos. Tehát az üres telek irányába lőttünk. Ez még nem lett volna gond, de egyik napon állítólag az üres telek melletti utca másik oldalán lévő ház ( kb. 6 m ? 10 m a lövési távolság + 40 m az üres telek + 10 m a szomszéd utca szélessége) ablakát találtuk el, amely nem tört ki ugyan, de megsérült - megállt benne a lövedék. Ezt mi akkor nem vettük észre.  Ez utóbbit a mai napon a rendőrségen tudtuk meg, mert a ház tulajdonosa feljelentette az ismeretlen tettest, aki az ablakára lőtt. Így azt is megtudtuk, hogy kb. két hónapja történt az eset. A kárt szenvedett igényt tart a kár megtérítésére, amit én természetesen vállalok is. (Bár felmerül bennem, hogy még ha megbirizgált is a légpuska, akkor is kétséges számomra az, hogy 60 m-ről egy 3 vagy 4 mm-es üveg sérülést szenvedne, és megállna benne a szabvány légpuska lövedék! De elfogadom, így volt!) Milyen elmarasztalásra számíthatunk - én illetve a 15 és 22 éves fiam?

A probléma az hármas gond:
? rongálás - történt-e - szerintem az csak szándékos alapon értelmezhető?
? garázdaság - történt-e - szerintem ez is szándékosságot feltételez?
? lőfegyverrel való visszaélés - erősebb a torkolati energiája a törvényben megengedettnél?
Ez utóbbi azért gond, mert a vadászboltost se akarom bajba sodorni, ha ő állította át, mindenesetre én és családtagjaim nem piszkáltuk, mióta a boltból elhoztuk.  Azt se tudom, hogy mennyi a szabványos érték, és azt se, hogy most mennyi, azt is a mai rendőrségi kihallgatásból tudom, hogy valamilyen rugóval kell mahinálni, ha azt akarom, hogy jobban hordjon.
Az a kérdésem, hogy milyen retorzióban részesülhetünk a fentiek miatt, túl a szomszéd kárának megtérítésén?

Válaszom:

A rugós légfegyver csőtorkolati energiáját jellemzően nem lehet egyszerű mozdulattal ?átállítani? mint egy rádió hullámsávját, de nem is különlegesen bonyolult feladat, amihez speciális szakműhely kellene. A leírt távolságok alapján mindenképpen további szakértői bizonyításra lesz szükség. A fegyver csőtorkolati energiájára vonatkozó szakértői vizsgálatra a rendőrség gondolom intézkedett a fegyver lefoglalását követően, bár ez nem derül ki a levélből. Amennyiben a csőtorkolati energia meghaladja a 7,5 joule energiát, akkor meg fogják gyanúsítani lőfegyverrel visszaélés bűntettével, ami mint közismert 2-8 évig terjedő börtönbüntetéssel  büntetendő. Innentől az eljárásban védő részvétele kötelező. Amennyiben önnek nincs védője, akkor a hatóság rendel ki egyet. A védő kirendelése során nem bír jelentőséggel, hogy az illető ügyvéd kolléga látott?e fegyvert valaha. Ezt csak így előzetes felkészítés címén írom.
Ezzel együtt, ha nincs arra vonatkozó adat, hogy a csőtorkolati energia az ön által okozott beavatkozás eredménye, akkor fel kell, hogy mentsék, de a légfegyvert el fogják kobozni.
Ahhoz, hogy egy felmentő ítéletig eljusson ? amire egyébként komoly esély van - nagyon fontos minden, a nyomozás során tett nyilatkozat, adat és egyéb bizonyíték, melyek mind abba az irányba hatnak, hogy a csőtorkolati energia megnöveléséhez ? már amennyiben ez valóban bekövetkezett - önnek semmilyen köze nincs.
Ballisztikai szakértői kérdés, hogy az adott fegyverből le lehetett?e adni azt a konkrét lövést, ami állítólag kárt okozott. Nekem az ügyben vannak aggályaim, különösen az ablaküvegben megálló légfegyver lövedékkel az adott távolságon. Nehezen hihető.
Igazából találkoztam már olyan esettel, hogy lövéstől rongálódott egy gépkocsi szélvédője, (mert valakit nagyon zavart egy lőtérnek a zaja)  csak hát a lőtér és a gépkocsi közötti  távolság ? különös tekintettel a szükséges röppályára, amit eleve a golyófogó behatárolt -  fizikailag kizárta, hogy a lőtérről leadott lövésből származó lövedék  energiája bezúzza a szélvédőt. Nem is lett komolyabb ügy belőle.
Garázdaság törvényi tényállásai közül sem a közösségellenes, sem az erőszakos magatartás nem valósult meg, mely másban félelmet vagy megbotránkozást okozna. Ezek hiányában garázdaságról szó sem eshet, különösen, ha fal által takarva voltak.
A rongálás - amennyiben a légfegyver, mint elkövetési eszköz egyértelműen beazonosításra került - elvileg megállapítható lenne, amennyiben a kár értéke eléri vagy meghaladja az 50.000,-Ft összeget. Ez alatt legfeljebb szabálysértésről beszélhetünk. A szabálysértési értékhatáron belül is lehet bűncselekmény a rongálás, ha azt bűnszövetségben követik el, illetve amennyiben az graffiti útján valósul meg.
Összességében nem látok különösebb veszélyt az ügyben, feltéve, ha nem lesznek olyan tények, vallomások, melyek esetleg önre terelik a gyanút, akár csak olyan szinten is, hogy belenyugodott abba, hogy a fegyver csőtorkolati energiáját bárki más az engedélyezett határérték fölé növelje.

D.M. olvasónk levele:

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy ha egy Magyarországon élő német állampolgár Németországban nyilvántartott fegyvereket fog örökölni, hogyan lehet megoldani, hogy a Magyarországon bejelentett lakcímére kapjon rájuk fegyvertartási engedélyt. Mik lennének a teendők, kiknél lehetne kérvényezni, és hogyan?

Válaszom

Kettő szálon futtatható a történet. Az egyik, amikor a külföldi állampolgár a haza joga szerint megszerzi a lőfegyvereket és azokat európai lőfegyvertartási engedéllyel behozza az országban. Szerintem ez a jobbik verzió, mert nem teszi ki feleslegesen magát a magyar hatóságok vegzatúrájának.
A másik megoldás, hogy Magyarországon teljesíti a lőfegyver megszerzésére előírtakat:
? büntetlen előélet igazolása
? hatósági fegyvervizsga
? orvosi alkalmasság
? pszichológiai alkalmasság
? vadászvizsga és magyar vadászjegy / sport egyesületi tagság és minősítés
Majd mindezt követően lőfegyver behozatali engedéllyel (16.-os nyomtatvány) behozza a fegyvereket az országba. Nem szabad azt figyelmen kívül hagyni, hogy a fegyvereknek mindaz idáig is lennie kell valahol Németországban, amíg nem teljesíti a fentieket.
Ugyan nincs kizáró ok arra vonatkozóan, hogy saját magától szerezze meg a fegyvereket, de német viszonylatban amennyiben a második megoldást választja, akkor célszerűbb közbeiktatni egy német fegyverkereskedőt. Részére átadni a fegyvereket, majd ugyancsak tőle megszerezni a magyar behozatalival, mert ez esetben jelentősen csökken a  németországi bürokrácia, mint amikor magánszemély adja el külföldre a fegyverét.

P.L. olvasónk levele:

Kérdésem az lenne, hogy szabálysértést követnék-e el, ha az engedéllyel tartott önvédelmi .38 Special kaliberű revolveremet elöltősként viselném, oly módon, hogy a dobba hátulról riasztó töltényt táraznék, elölről pedig gumigolyót préselnék bele. Véleményem szerint ez egy rendezvényen mindenki számára biztonságosabb lenne, ahol sok ember tartózkodik.

Válaszom

Érdekes felvetés, még nem találkoztam vele a gyakorlatban. Nyilvánvaló, hogy az ötletnek nincsenek technikai veszélyei, mivel a .38 Spec lőszerek  gáznyomásához ( ahol a csőtorkolati +P ?nél akár 350-400 J is lehet ) tervezett lőfegyverek természetesen alkalmasak az ettől lényegesen szerényebb gáznyomás elviselésére.
Jogi szempontból ez az összeállítás úgy fog minősülni, mint a rendőrségnél már karhatalmi feladatokra nem használható gumilövedékek alkalmazása. Semmilyen szabályt nem sért vele.
Álláspontom szerint önvédelmi szituációban - ha a lőfegyver használatának is fennáll a feltétele - minden különösebb megfontolás nélkül alkalmazható. Az önvédelmi lőfegyverbe sem kötelező minden alkalommal fémlövedékes lőszert tárazni, mert nyugodtan tehetünk bele riasztó- vagy gáztöltényt is (már feltéve, ha létezik kaliberének megfelelő).
Persze a hatóság részéről fel fog merülni a kérdés, hogy amennyiben így is megfelelő az alkalmazás, akkor minek van szüksége önnek önvédelmi célú rövid lőfegyverre és gyorsan be is fogják vonni, hacsak nincs valami egész enyhe, jó irányból jövő hátszele.

H.B. olvasónk levele

Egy pusztán elméleti jellegű kérdésem van arra vonatkozólag, hogy amikor elmegyek a Gyöngysor utcába bevizsgáltatni az önvédelmi fegyveremet, akkor most egy hatósági eljárásnak vetem alá magam vagy egy céggel kötök szerződést, mert úgy vélem, hogy ez nagyon nem mindegy. Az MKH még hivatal volt, de amióta bekövetkeztek a változások változatlanul úgy viselkedik, mintha még mindig hivatal vagyis hatóság lenne. Én úgy gondolom, hogy ez egy eléggé kirívó példa arra vonatkozóan, hogy egy cég milyen módon próbál hatósági színben feltűnni, illetve miként játszik hatóságot. Szerintem ez több jogszabályt is sérthet.

Válaszom

A Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Kft. működési mechanizmusa nem kirívó eset. A személygépkocsik műszaki vizsgáztatását is a magántulajdonban levő szervizek végzik a Nemzeti Közlekedési Hatóság ellenőrzésével  illetve engedélye alapján, sőt a kéményseprést végző cégek is szakhatósági feladatokat látnak el minden egyes építési engedélyezés során, mert hozzájárulásuk nélkül kémény építését nem is engedélyezik. Ezek a cégek például bizonyos esetekben a Katasztrófavédelem alá tartoznak.
(Viszont az országban nem egyetlen autószervíz és kéményseprő működhet csak ? A szerk.)
Én a magam részről nem tartom szerencsésnek egyetlen közigazgatási szerv átalakítását sem gazdasági társasággá még akkor sem, ha a gazdasági társaságnak az állam a tulajdonosa. Nem hiszem, hogy a PKLV kevésbé fontos feladatot lát el, mint mondjuk a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság. Itt inkább érdekérvényesítési képességekről lehet igazán szó, mert szerintem a PKLV a feladatait tekintve a Műszaki Biztonsági szakhatóságnál lenne a konkrét helye. A közigazgatási szerv helyett alkalmazott gazdasági társaság esetében arról lehetett szó, hogy az államnak el kell látnia valamilyen feladatot, de nem akar rá költeni, hanem úgy dönt, hogy ezt a feladatot a piacról próbálja több- kevesebb sikerrel finanszírozni. Ettől függetlenül megfelelő jogszabályi felhatalmazás alapján gyakorlatilag bármilyen magáncéget akármilyen feladattal meg lehet bízni. Ennek jogszabályi akadály a jelen állami struktúrában nincs.

Dr. Bokros Gábor
www.drbokros.hu

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.