This is alternative content.

Jog & fegyver 195.

?Jog és fegyver az állam tartópillérei? Justinianus

Érdemi jogszabályváltozás hiányában folytatjuk az olvasói levelek feldolgozását azzal, hogy aki esetleg nem kapott választ az első félév során feltett kérdéseire, annak valószínűleg informatikai oka lehet. Nevezetesen, hogy a levelezőrendszeremben valahova elkeveredett a beérkezett e-mail és minden igyekezetem ellenére sem találtam meg. A jelenlegi adataim szerint minden olyan olvasónak válaszoltam, aki a levelét ebben az évben május 31-ig elküldte e-mailben és a feltett kérdésre nem közvetlenül válaszoltam.

N.I olvasónk levele:

Kérem, tájékoztasson az úgynevezett ?pipe gun? (csőből készült sörétes "puskák") mai besorolásáról. Érdekelne, hogy mi számít fődarabnak, elsütő szerkezetnek és a törvény szerint ez mi, puska vagy csak lőszer elsütésére alkalmas eszköz?!

 

Válaszom:

Az olvasó által jelzett fegyver un. szükségfegyver vagy ideiglenes fegyver. A közvetlen eredete például a II. világháborús .45 ACP kaliberű egylövetű ?Liberator? pisztoly, melyet nagy tömegben terveztek ledobni légi szállítással az ellenállók számára elsősorban a Csendes-óceáni harctereken (Malajzia illetve Fülöp-szigetek) illetve az ugyancsak egylövetű 9 mm-es CIA ?Deergun? melyet korlátozott számban Vietnamban dobtak le néhány  baráti törzs számára. Minkét esetben az ötlet az volt, hogy ezeknek a primitív fegyvereknek a segítségével védhessék meg magukat az ellenállás résztvevői, illetve ezeknek a felhasználásával tudjanak az ellenséges erőktől modernebb, nagyobb tűzerejű fegyvert zsákmányolni. A fegyverek szétszerelve alkalmasak voltak arra is, hogy lőfegyver jellegük azonnal ne tűnjön fel. Szétszedve el lehetett rejteni illetve meg lehetett tőle szabadulni veszély esetén. Elkészítési, összeszerelési idejük rövid. Hatótávolságuk és pontosságuk rendkívül korlátozott.
Jelenleg az interneten elérhető az ilyen és ezekhez hasonló fegyverek elkészítésének a részletes és precíz, rajzokkal is ellátott leírása a .22-es kalibertől egészen a 12-es sörétes méretéig. Gyakorlatilag a lőfegyverek űrméretet mindig az adott helyen szabványos vízvezeték vagy gázcső mérete határozza meg.
Ezek a fegyverek ugyanis lőfegyverek lesznek mihelyt valaki az alkatrészeket összerakja és tevékenysége lőfegyver gyártásnak fog minősülni. Mivel a gyártási engedéllyel rendelkezők nagy valószínűséggel nem vízvezetékcsövet használnak alapanyagként, aki ilyenbe vág bele, annak már alapból kell számolni egy 2-8 évig terjedő szabadságvesztés letöltésével.
Általában nem foglalkozunk illegális fegyverekkel, ugyanakkor elmondható, hogy ezeknek a fegyvereknek az alkatrészei önmagukban nem minősülnek sem lőfegyvernek, sem lőfegyver fődarabnak, hiszen a provizórikusság pontosan azt jelenti, hogy eredetileg az alkatrészek más célt szolgálnak, csupán összeszerelve válnak lőfegyverré, ellentétben pl. egy eleve huzagolt csővel, vagy egy konkrétan fegyverhez köthető zárral vagy zárszerkezettel, forgódobbal és az ezeket egybefoglaló tokszerkezettel. Az elsütő berendezés egyébként sem minősül fődarabnak.
Én a magam részről óvok mindenkit ilyen fegyver készítésétől és birtoklásától, megjegyezve, hogy polgárháborús helyzetben készítésüknek és használatuknak van realitása. A legjobban használható anyagok  angol nyelven érhetők el a  WAR  által működtetett oldalakon.

 

G.S. olvasónk levele

Édesapám, mint vadászlőfegyvereket tartotó személy halála esetén a fegyvereit kötelező-e a rendőrségnek beszolgáltatni a hagyatéki tárgyalásig, vagy lehetséges-e az, hogy én tároljam, hiszen nekem is van engedélyem ugyanolyan kategóriájú fegyverek tárolására. Ezen kívül a lakhelyünk, így tárolási helyünk is ugyanaz.

Válaszom:

Beszolgáltatni nem szükséges, de az engedélyes halálát be kell jelenteni.. Egyébként is a közös tárolóhelyen levő fegyverek esetében célszerű kitölteni egy okmányt a kölcsönös átadás céljára, melyet már nem kell a rendőrhatóságnak bejelenteni, viszont bármelyik engedélyes jogosulttá válik arra, hogy a másik fegyveréről gondoskodjon. Ehhez nem szükséges haláleset sem. Elegendő egy betegség, vagy a tárolóhely műszaki okok miatti - ideiglenes ? költöztetése pl. belső átépítés, festés miatt. Ilyen esetekben jól jön, ha bármelyik engedélyes egyszerre tud gondoskodni az összes fegyver ideiglenes elhelyezésére.

 

Sz.J. olvasónk levele
Nagyon örültem, mikor az interneten rátaláltam a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökre vonatkozó jogszabályváltozásokról szóló írására. (Jog és fegyver 53., valamint a Jog és fegyver 69.) Én már egy ideje számszeríjakat készítek és forgalmazok, amiről a Kaliber magazinban Szigeti Számszeríj/Magyar Tell címmel egy cikk is megjelent. Viszont ezen tevékenységemnek a jogi hátteréről még senki sem tudott kellő képen kielégítő információval szolgálni. Valószínűleg azért, mert az ide vonatkozó jogszabályok értelmezéséhez jogi végzettség szükséges. Azért fordulok segítségért most Önhöz, mert szeretném tudni, hogy mik a jogi feltételei a számszeríj:

  • készítésnek,
  • forgalmazásának,
  • kik és milyen feltételekkel birtokolhatják és vásárolhatják,
  • mivel és milyen feltételekkel szállítható,
  • hol és milyen módon hirdethető,
  • valamint a hirdetés és reklámozás közt van e jogilag különbség,
  • ha úgy gondolja, van még bármilyen számomra hasznos információ, azt is szívesen fogadom.

Válaszom:
Az olvasó által jelzett számok meglehetősen régiek, hiszen ez a cikk már a 195. számban jelenik meg. Jogi témájú cikkek esetén óvatosan kezelendő az aktualitás.  Számszeríj besorolása jelenleg sporteszköz lehet, tekintettel arra, hogy vadászat vele nem engedélyezett. Noha voltak kísérletek jogszabályi besorolásokra, itt-ott megemlítésre is kerültek valójában különösebben nem foglalkoztak velük. Nem tartozik sem a lőfegyverek sem pedig a fegyverek közé, a jelenlegi definíciók szerint kizárólag a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök közé tartozik, de ez nem egy taxatív, hanem csupán példálódzó felsorolás. Ennek ellenére ezen szabályozás mentén kell a továbbiakat tisztázni
A 175/2003 (X.28.) Korm.r. melléklete szerint
A közbiztonságra különösen veszélyes eszköz:
a) az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúró-hosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: felajzott íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli);

Mint látjuk, a jogszabály szövegében csupán példaként szerepel a számszeríj, azonban kétségtelenül közbiztonságra különösen veszélyes eszköz.
A közbiztonságra különösen veszélyes eszközök közül csak egy esik gyártási tilalom alá is:
(4) Olyan elektromos sokkoló nem gyártható, nem szerezhető meg, nem birtokolható és nem forgalmazható, amely az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet szerint tiltott eszköznek minősül. Ez a tilalom a Magyar Honvédségre, a rendvédelmi szervekre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, az Országgyűlési Őrségre, a nemzetbiztonsági szolgálatokra, Magyarország területén állomásozó fegyveres szervekre és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök birtoklására és használatára engedéllyel rendelkező szervekre és személyekre is vonatkozik.
A számszeríj gyártása tehát nem tiltott és mivel külön engedélyezési szabály nincs rá, minden különösebb jogi akadály nélkül gyártható. A kereskedelmére ez már nem mondható el, mert:
(3) Gázspray, íj, számszeríj, szigonypuska csomagküldő szolgálat, ügynöki tevékenység, házalás és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján nem forgalmazható
Igy az értékesítésére ? a fentiek kizárásával - csak üzletben, illetve piaci kereskedés útján  kerülhetne sor, azonban a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet  3. számú mellékletében csupán ennyi található

A kizárólag üzletben forgalmazható termékek

1. dohánytermékek;
2. a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és készítmények;
3. az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;
4. állatgyógyászati készítményekés hatóanyagaik;
5. fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló kormányrendelet szerinti játékos pirotechnikai termékek, valamint a kis és a közepes tűzijáték termékek kivételével, az ott meghatározott feltételekkel;
6. növényvédő szerekés hatóanyagaik;
7. nem veszélyes hulladék;
8. "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag.

Itt pedig a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz nem került felsorolásra. A jogszabály tehát nem írja elő, hogy hol lehet ilyen eszközzel kereskedni. Megjegyzendő, hogy a piaci kereskedelem bizonyos szempontból kérdéses lehet, hiszen a közterületi megjelenés bizonyos szabályokhoz ( szétszedés, becsomagolt állapot) kötött, mely ellene hat a normál kereskedelmi ügymenetnek.
A birtoklásával kapcsolatosan vannak korlátozások, de ezek csak a közterületi birtoklásra vonatkoznak,  vagyis úgy lehet közterületen birtokolni, mint bármilyen más közbiztonságra különösen veszélyes eszközt. Ez a már említett szétszedett és becsomagolt állapotot jelenti.
Megjegyzendő, hogy ettől függetlenül gondok származhatnak abból, ha még ilyen szabályszerűen szállított állapotban is nem tud valaki számot adni arról, hogy az erő szélén a hajnali szürkületben várakozó gépkocsi utasterében mit keres egy becsomagolt állapotú számszeríj.
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól  szóló 2008. évi XLVIII. törvény  szerint:

14. § (1) Tilos fegyver, lőszer, robbanóanyag és a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz reklámja.
(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti tilalmat
a) a kizárólag az (1) bekezdés szerinti termék forgalmazásával vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozó személyek számára szóló szakmai célú reklámra,
b) a fegyver vagy lőszer külön jogszabály szerinti fegyverszaküzletben, illetve annak a fegyver, illetve lőszer forgalmazása céljából kialakított elkülönített helyiségében, valamint a külön jogszabály szerint engedélyezett lőfegyver-kiállításon elhelyezett reklámjára, és
c) a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz kizárólag a külön jogszabály szerinti üzleten belül elhelyezett reklámjára.


A fentiek szerint tehát a szakmai folyóiratokban ? pl. Kaliber illetve talán valamilyen sportlövész újságban lehetne hirdetni. Vadászati folyóiratokban nem, mert a hatályos jogszabályok kifejezetten tiltják a számszeríjjal történő vadászatot. Ezen túlmenően hirdethető ilyen jellegű üzletekben, de ha már bement az érdeklődő, akkor a reklámnak már nincs túl sok értelme. 
Az internetes reklám a fentiek szerint tilos - hiszen kifejezetten meghatározza a jogszabály, hogy közbiztonságra különösen veszélyes eszköz hol hirdethető- kivéve, ha a weboldal megnyitását a termék forgalmazásával vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozók számára biztosítják. Nagy kérdés viszont a számszeríj vonatkozásában, hogy ki lehet hivatásszerű felhasználó.
A jelenlegi jogszabályi környezetben ez a számszeríjat használó sportoló. Az íjászathoz hasonlóan a számszeríjászat is nemzetközi sportág. Sidi Péter a tavalyi innsbrucki számszeríjász Európa bajnokság Mach kategória 30 méteres elődöntőjében lőtt világcsúcsot. Vannak tehát számszeríjász versenyzőink és aki kedvet érez ehhez a sporthoz az előtt már van hazai követendő példa is.

Dr. Bokros Gábor
www.drbokros.hu

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.