This is alternative content.

Jog & fegyver 194.

?Jog és fegyver az állam tartópillérei? Justinianus

Minap vadásztársam jelentkezett be hozzám rémülten, mondván nagy a baj. Beidézték a rendőrségre lőfegyverrel elkövetett szabálysértés miatt. Nem igazán értette az okát. Soha nem ellenőrizte senki. Sem vadászat közben, sem máskor. Sem az úton, sem otthon, sem a területen. Valami fatális tévedésre gondolt, aminek gyorsan utána jártam.

Feljelentősdi

A cselekmény abból állt, hogy a vadászlőfegyverét a vadászterületen lőtte be. Erre a vadásztársaságunk szabályzata lehetőséget biztosít két irányból. Egyrészt második hibázás után a vadász köteles a fegyverét belőni vagy szakemberrel beszabályoztatni. Elméletileg az egyéni vadászatok nyilvántartó könyvébe (beírókönyvbe) rögzíteni kell a hibázást is. Másrészt az egyéni vadászat kezdete napnyugta előtt kettő órával kezdődi, kivéve a vendég kísérése illetve a fegyver belövése.
Most is ez történt. A vadász a hibázás után - mivel ilyen nem igazán szokott vele előfordulni és az előző évben is ő lőtte a legtöbb nagyvadat - azonnal beírta a könyvbe, hogy fegyver belövést végez a területen, majd kiment és belőtte a fegyverét. Valaki ? remélem személye ki fog derülni, hogy el tudjuk látni jókívánságokkal - feljelentést tett ellene, a rendőrség pedig azonnal meg is indította az eljárást. A meghallgatásán a vadásztársam nem tudott mit mondani, hiszen saját kezűleg írta be a nyilvántartókönyvbe a fegyver belövését, megjelölve a belövés pontos helyét, valamint kezdő és befejező időpontját és mindezt aláírásával látta el. Minden releváns bizonyíték rendelkezésre áll. A hatóságnak csak meg kell hozni a határozatot. Persze még nem tudjuk mi lesz az ügy vége, hiszen a lapzártakor még nagyon messze vagyunk attól, hogy egy huszonéves bírósági titkár (hölgy) végleges döntést hozzon az ügyben.
A dolog érdekessége még, hogy a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004 (VIII.31.) BM rendelet a lőteret akként határozza meg, hogy ?az a terület (építmény) amelyen kis- és nagykaliberű golyós, marok vagy sörétes lőfegyverekkel (futóvad, korongvadász, trap, skeet) kiképző-, edző- és versenyszerű lövészetet lehet végrehajtani?
Azon most nem érdemes fennakadni, hogy már csak rövid és hosszú lőfegyver található a hatályos definícióban. Inkább arra érdemes koncentrálni, hogy a lőfegyver belövése az a kiképzés, edzés vagy esetleg a verseny fogalma alá tartozik-e. Az én véleményem az, hogy nem fér bele ezekbe a kategóriákba.
A fenti szabályozáshoz még az is hozzá tartozik, hogy a 253/2004 (VIII.31.) Korm r. 38.§. (4) bek szerint ?A fegyver az engedélyezett célra, valamint lőtéren lőgyakorlatra használható?
Itt megint felmerül a kérdés, hogy lőgyakorlat-e a lőfegyver belövése, beszabályozása.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. tv.- 72.§. (1) bek. úgy rendelkezik, hogy vadászlőfegyverrel vagy vadászíjjal a lövést csak akkor szabad leadni, ha a vadász a vadat kétséget kizárólag felismerte és a lövés mások életét, testi épségét vagy vagyonbiztonságát nem veszélyezteti. A törvény végrehajtására kiadott 79/2004 (V.4.) FVM rendelet sem tartalmaz ettől lényegesen szigorúbb megkötést, ugyanakkor, ha tartalmazna is és a fegyvernek a vadászterületen történő belövése megsértené ezt a szabályt, az eljárására nem a rendőrhatóság, hanem a vadászati hatóság lenne jogosult.
Persze természetesen más lett volna a helyzet, ha vadásztársam annak rendje és módja szerint a belövő lappal kimegy vadászni, beírja magát lesvadászatra (hiszen a vadászat módját is rögzíteni kell) leadja a szükséges próbalövéseket, aztán beírja, hogy volt mondjuk négy hibázása. Már ezzel is maximálisan jogkövető lett volna, hiszen a hibázást legfeljebb a vendég esetén szokták errefelé bevésni.
Tehát most itt tartunk és az ügy lezárása előtt azért tartottam szükségesnek közkinccsé tenni, hogy még időben okuljon, akinek okulnia kell. Azt azért megjegyzem, hogy a beírókönyv ellenőrzésekor természetesen a rendőrség rögzítette az összes fegyverbelövést, mármint amelyik ekként volt szabályszerűen nyilvántartva. Korábban magam is éltem ezzel a módszerrel, de egy ideje már inkább szakember kezébe adom a fegyver a gyenesdiási lőtéren.

Minimális jogszabályváltozás - maradéklőszer

Most viszont folytatnom kell az előző számot, amit ott fejeztem be, hogy aki a fegyvertartási engedélyéből már ? a végleges külföldre szállítási célból- kiíratta a lőfegyverét, az ne tartson magánál lőszert, de az ezzel kapcsolatos változásra visszatérünk
A Btk.-ban lényeges elmozdulás történt a lőszerekkel kapcsolatosan a tavalyi évben, amikor 2013. július 1.-én hatályba lépett a 2013. évi C. tv., felváltva ezzel a korábbi Btk.-t, a 1978. évi IV. tv.-t.
Mindkét büntetőjogi szabályozás büntetni rendeli a lőszerek jogosulatlan - vagyis az adott lőszerhez tartozó lőfegyverre vonatkozó engedély hiányában a - lőszer birtoklását, annak átvételét vagy jogosulatlan részére történő átadását. Mindkét jogszabály egységes abban, hogy a lőszerek csekély mennyiségének átlépésével valósul meg a bűncselekmény, vagyis konkrét darabszám meghaladása kerül szankcionálásra.
A korábbi Btk.-ban a 263/A.§. rendelte büntetni a ?Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel? elkövetését, ahol is a csekély mennyiséget a Btk. vagyis az 1979. évi 5. tvr. 22/A §.-a határozta meg 3 db-ban, vagyis a 4 db már büntetendő volt.
A jelenleg hatályos Btk. 325.§.-a rendeli büntetni a ?Lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés?-t és a (6) bek-ben a csekély mennyiséget 10 db.-ban határozta meg, vagyis a 11 db már büntetendő lett.
Okát nem tudom, hogy miért pont ennyi és nem több, de kétségtelen tény, hogy Biszku Bélánál a 2012 szeptemberi házkutatás során 11 db sörétes vadászlőszert találtak (melyre mint tudjuk engedélye nem volt) ami eleve kizárja, hogy a csekély mennyiség felső határát mondjuk 15 db-ban határozza meg a törvénygyártó. (A bűncselekményt az elkövetéskor hatályban levő jogszabály szerint kell elbírálni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban levő jogszabály az elkövetőre vonatkozóan enyhébb rendelkezést tartalmaz.) Márpedig a lőszerre és darabszámára eléggé konkrét tényállást lehet alapozni a vádiratban levő egyéb - történészek által bogozandó és ki tudja miként bizonyítható - politikai homály mellett. Persze emiatt akár maradhatott volna a 3 db is, de nehezen fogható fel, hogy egyes embereknek milyen srófra jár az agyuk.

Olvasói kérdések

Z.K. olvasónk levele

Érdeklődve olvastam a Kaliber magazinban megjelent írásait, ezért is Önhöz fordulok kérdésemmel. A vadászfegyvereim (2 db) tárolására szolgáló lemezszekrényt a családi ház nyitott teraszáról nyíló, de zárható ajtajú helyiségében- mely egyben a padlásfeljáró-, a padláslétra alatti térben szeretném elhelyezni. A lakás bejárata szintén a nyitott teraszra nyílik, a két ajtó közötti távolság kb. 5 méter. A vonatkozó rendeletből nem derül ki számomra, hogy ez a tárolóhely belefér-e a lakás fogalmába. Az engedélyező rendőrhatóság képviselője szerint a padlásfeljáró is a lakás része, így az ott történő tárolóhely kialakítását be sem kell jelenteni. A tárolóhely bejelentése -melyet követően szemle is volt- a lakáson belül lévő hálószobára vonatkozott. Nem szeretném, ha egy másik rendőr kolléga egyszer másként gondolja és problémám lenne abból, hogy nem a "a lőfegyvert a tartására jogosult személy által állandóan lakott vagy rendszeresen, illetve alkalmanként visszatérő módon látogatott lakásban" tárolom a fegyvereimet, hanem a "padlásfeljáróban".

Válaszom:

Azt a módosítást kell bejelenteni, ami a kérelem benyújtása során bejelentésre kerül. Ez nem ugyanaz, mint ami a tárolóhely ellenőrzési jegyzőkönyv. A jegyzőkönyvben szerepel az is, hogy a fegyver milyen tárolóeszközben van elhelyezve. Ennek a megváltoztatása sem bejelentés köteles. Ugyanígy nem bejelentés köteles a fegyver tárolásának megváltoztatása a lakáson, mint tárolóhelyen belül.

Cs.P. olvasónk levele:

Orvos vagyok, sportlövő. Fegyvertartási engedélyem van.
Kis kaliberű és központi gyújtású pisztolyra és kis kaliberű puskára érvényes a minősítésem.
Lőszertöltő tanfolyamot szerettem volna végezni, ettől az elhatározástól elálltam idő hiányában, de jó előre összegyűjtöttem a lőterünkön lévő fegyverből elműködtetett 38-as speciál hüvelyeket, hogy majd a későbbiekben felhasználom. Ezen hüvelyekből a csappantyút saját magam eltávolítottam kézi csappantyúzóval. A kérdésem az lenne tisztelettel, hogy ezen hüvelyek birtoklása jogellenes-e, szabálytalan-e és az elműködött lőszerhüvely kicsappantyúzásával végeztem-e tiltott lőszer szerelést. Tarthatom-e ezeket a hüvelyeket a lakásomban elzárás nélkül, vagy csak a lőtéren raktározhatom.

Válaszom

A kicsappantyúzás az elműködtetett csappantyúnak a kilőtt lőszer hüvelyéből történő mechanikai eltávolítását jelenti. A kilőtt lőszer hüvelye azonban önmagában nem minősül olyan eszköznek, mely birtoklására bármiféle engedéllyel kellene rendelkezni. Az egy darab réz és nem más. A mechanikai művelet sem jelent többet vagy kevesebbet, mint amikor valaki egy darab rézbe fúr egy lyukat. Lőszer szereléséről nem beszélhetünk, hiszen hiányzik a két legfontosabb elem a csappantyú és a lőpor.

H.Z. olvasónk levele

Egy vadász barátom vásárolt egy golyós vadászfegyvert, melyet átadott egy fegyvermesternek - egy távcsőszerelék felszerelés erejéig -, akinek időközben bevonták az engedélyét. Mire visszament a fegyveréért lefoglalták azt, és őt magát rabosították. Kérdezem tisztelettel mit lehet tenni? Visszakaphatja-e a fegyvertartási engedélyét és a fegyverét a barátom?

Válaszom

Én most ezt úgy értelmeztem, hogy valaki átadta a fegyverét a fegyvermesternek, akinek ezt követően bevonták az engedélyét és lefoglalták a nála levő fegyvereket és amikor a fegyver tulajdonosan elment a fegyveréért, akkor rabosították.
Csakhogy ennek így nincs semmi értelme. A rabosítás ( amikor fényképfelvétel, ujjlenyomatot és bizonyos esetekben DNS mintát vesznek a bűnügyi nyilvántartás számára ) azt jelenti, hogy meggyanúsították valamilyen bűncselekmény elkövetésével. Gyanúsítás nélkül ugyanis nincs rabosítás.
Annak már lenne értelme, ha a fegyvermesternek még az előtt vonták volna be az engedélyét, hogy a fegyvert átadták volna neki. A fegyver átadója csak akkor vonható ezért felelőssége, ha tudta, hogy olyan személynek adja át a lőfegyverét, aki nincs feljogosítva annak átvételére.
Pontos választ csak tisztább kép esetén tudok adni. Az tény hogy aki a lőfegyverét arra jogosulatlannak adja át az elköveti a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntettét és ilyenkor a lőfegyvert elkobozzák. Azonban ez a bűncselekmény csak szándékosan követhető el.
A gondatlan elkövetési alakzat esetén ( ha például nem tudott arról, hogy időközben a fegyvermesternek bevonták az engedélyét) nincs helye büntetőeljárásnak és a lefoglalt lőfegyver vissza kell adni

Sz.Gy. olvasónk levele

Szeretném megkérdezni, hogy otthoni kerti légpuskás céllövészetnek mik lehetnek a ?buktatói??
Jelenleg van 5 légfegyverem, 4-re van MKH kártya, az ötödik tuti nem éri el a 7,5Julist.
Ha valakit zavar a hangja a csattanásnak tehet-e ellenem feljelentést? Mondjuk a kerti plinker-és nem egy csendes hobbi, de ?emberi időben? nem lehet (szerintem) zavaró.
Elég-e a lő irányban valami akadályozó tényező (gondolok házfalra), vagy ki kell alakítanom egy ?tüzelőállást? is (ugye ahonnan nem lehet kifordulva lőni, csak egy irányba)?
Tehát nem lövök állatra, nem lövök a szomszéd telkére, csak céltáblára, sörös dobozra, plinker célra.

Válaszom:

Elsődleges buktató mindig a szomszéd. Mindig ő tesz feljelentést. Én is szoktam itthon használni a légpuskámat és már alig várom, hogy az unokám is elbírja, akit természetesen meg akarok tanítani lőni. Persze én könnyen vagyok, mert olyan szomszédok vesznek körül minden irányból, akik nem fognak feljelenteni ilyesmi miatt.
Elsősorban a biztonsági szabályokra kell odafigyelni, hogy a lövedék még véletlenül se pattanjon olyan helyre, ahol bárki azt feljelentéséhez mellékelheti.
A fémcélra lövés nyilvánvalóan hangjelenséggel jár, de emiatt nap közben kizárólag a településrendezési tervben un. pihenő övezeti besorolást kapott területen élők élhetnek panasszal az illetékes jegyzőnél birtokháborítás miatt.

Dr. Bokros Gábor
www.drbokros.hu

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.