This is alternative content.

Jog & fegyver 193.

? Jog és fegyver az állam tartópillérei? Justinianus

Régi adósságom az olvasók felé, még ha nem is érint tömegeket, a lőfegyverek külföldre szállításának jogi szabályozására vonatkozó elemzés. Akár mennyire is húzódozom a témától bele kell vágnom.

Nem kereskedelmi céllal!

Egy korábbi számunkban már olvasói levélre válaszolva körbejártuk a lőfegyverek behozatalának témáját unión belülről és kívülről egyaránt. Hangsúlyoznom kell, hogy nem a kereskedelmi behozatalról, hanem magánimportról van szó, amikor valaki saját magának hoz be lőfegyvert, aztán esetleg itthon továbbadja, de az már nem tartozik szorosan a tárgyhoz. Gyakorlatilag az is saját magának hoz be az is lőfegyvert, akinek külföldről küldik be, de az általa külföldre kiküldött 16-os nyomtatvány az ő nevére szól.  Ettől lényegesen eltérő a fegyverek végleges kivitele akár átruházás akár külföldi jogon fennálló tulajdonba tartás esetén.
Az mindenki számára nyilvánvaló és sok szót nem érdemel, ha valaki az Európai Unión belül kíván a sport vagy vadászfegyverével külföldre utazni, ennek ugyanis bejáratott útja van az európai lőfegyver útlevéllel, ami gyakorlatilag mondhatni azt is, hogy a napi rutin része. Kissé bonyolultabb az unión kívülre történő utazás, de az sem egy kiforratlan eljárás, némileg több papírmunkával jár ugyan, de megoldható.
Mindkét esetben a kiutazás folytatása a hazautazás fegyverrel együtt.

Végleges kivitel

Ettől sokkal izgalmasabb téma a lőfegyver végleges külföldre szállítása, ami bizonyára megmozgatná az engedélyező hatóságokat, ha tudnának választ adni a felmerült kérdésre. Eddig azonban ennek nem találtam érdemi nyomát, különösen, amikor valaki Európán kívülre (hozzám érkezett megkeresések többségében az USA-ba) kívánja szállítani a sport- vagy jellemzőbben inkább vadász fegyvereit. Ebben az a probléma, hogy gyakorlatilag végtelenül egyszerű az ügylet és igazából magam sem tudom, hogy miért nem működik nagyon sok helyen. Márpedig nyilvánvalóan nem működik, ha engem keresnek miután az igazgatásrendészetektől nem kaptak olyan választ, ami alapján bele tudtak volna vágni az ügyintézésbe.
Mikor következhet ez be egy ilyen eljárás? Bizony elég ritkán. Én magam is kizárólag olyan esetekkel találkoztam amikor valaki a fegyvereit azért viszi külföldre, mert megunta a hatóságoknak a jogszabályból eredő packázásait és az értelmetlen logikátlan szabályokat és az ehhez kapcsolódó bürokráciát. (Lásd korábbi számunk fegyvergyűjtője, aki Európában is szinte egyedülálló western fegyver gyűjteményét telepítette saját magával és családjával együtt nyugatabbra, ahol a hazait lényegesen meghaladó gyűjteménye van már). Vagy elege van a folyamatos orvosi vizsgálatok teljesítéséből, mellyel egy napot sem lehet késni a büntetőeljárás veszélye nélkül és melynek következményeként minimum a lőfegyverek bevonása is bekövetkezik. Bizony sok országban az unión belül sem követelmény a rendszeres orvosi alkalmassági vizsgálat, de talán nem mondok teljesen újat azzal, hogy még gépjármű vezetés esetén sem kötelező az ilyen procedúra nagyon sok helyen.
Meg kell jegyeznem, hogy aki a 60. életévét betöltötte (vagyis jelenleg férfiként még 5 évig kell akármilyen felelősségteljes, fizikai erőt és egészséget kívánó munkát végezni, hiszen nyugdíjba majd csak 65 éves kora után mehet ) és nem vadászlőfegyvere van, annak évente, akinek vadász lőfegyver, annak 2 évente kötelessége orvosi alkalmassági vizsgálaton  részt venni*. De ahogy hallani ez a korhatár még bőven kitolódhat. Mármint az, amikor majd nyugdíjba lehet menni. De ettől az orvosi vizsgálatok gyakorisága nem fog csökkenni.
A másik ok egyszerűen az ország helyzetéből adódik. A hazatelepült magyar néhány év elteltével belátja, hogy nem ilyen környezethez szokott és az árvalányhajas-bokrétás ?szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország? cukormáza minden erőlködés ellenére elolvad ? bárhogy is húzza a cigány**- a napi valóság keserűségéről. Ilyenkor jön a döbbenet, hogy bizony itt még mindig nem úgy működnek a dolgok, ahogy a hazatérő megálmodta, ahogy egy fejlett demokráciában szocializálódott. Más a rendszer, más a módszer és ebbe bele kell születni, mert másképp túl sok marad a megválaszolatlan és megválaszolhatatlan kérdés

Vissza az egész?

A haza- vagy vissza költözéskor jön a nagy dilemma: Miként vihetem vissza a puskáimat?
A legegyszerűbb és legköltségesebb megoldás egy megfelelő jogosultságokkal rendelkező kereskedő közbeiktatása. Bonyolítja és jelentősen nehezíti az eljárást, ha valaki Európán kívülre szándékozik vinni a fegyvereit. Erre nagyon nehezen fog találni megfelelő fegyver kereskedőt. A kereskedő legnagyobb problémája, hogy beviteli engedélyt szerezzen a cél országban, míg aki ki- vagy vissza akarja vinni a fegyvereit, annak nyilvánvalóan megvan a  személyes jogosultsága az adott országban a lőfegyver megszerzésére illetve tartására.
Tovább bonyolítja a helyzetet, ha valaki úgy akarja kivinni a hazai honosságú (itthon vásárolt, vagy külföldről behozott, de mindenképpen a magyar lőfegyvertartási engedélyében szereplő) fegyvereket, hogy teljes egészében nem kíván elszakadni Magyarországtól és időnként vissza akar jönni. Ha ugyanis nem kíván visszajönni, akkor egyszerűbb a képlet ? eltekintve attól, hogy miként intézi a fegyvereinek a cél országba történő repatriálását - hiszen nem kell azzal foglalkoznia miként oldja meg az egyenletet a lőfegyvertartási engedélyét kiállító igazgatásrendészet. A probléma megmarad a hivatali bürokráciának, amelyik azt csinál, amit csak akar, de ellene nem tud akkor már tenni semmit.
Más a helyzet, ha ki- vagy visszautazás nem végleges és tartani lehet attól, hogy majd megkérdezik tőle, hol is vannak a fegyverei.

Szöveghalmaz

A jogszabály nem ad túl nagy eligazodási lehetőséget. A lőfegyver kivitel tekintetében a jogszabály egyszerűbb értelmezhetősége kedvéért a vonatkozó szövegek kiemelésre kerültek és a többi töltelék szöveg egyszerűen figyelmen kívül hagyható, ugyanis aki egyben kívánja a jogszabály szövegét feldolgozni és értelmezni, annak komoly gondjai lesznek ezzel a szöveghalmazzal.

3. § (1) A rendőrség által kiadott engedély szükséges: ***
a) a lőfegyver, a lőfegyverdarab (a továbbiakban együtt: lőfegyver), a muzeális lőszer kivételével a lőszer, a flóberttöltény gyártásához, javításához, forgalmazásához, a lőfegyver hatástalanításához, a lőfegyver kiállításához és a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez,
b) a festéklövő fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a gáztöltény, a riasztótöltény, a vaktöltény, a légfegyver, a lőszerelem, a színházi fegyver gyártásához, javításához, forgalmazásához,
c) a tűzfegyver, a lőfegyverdarab, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyver, a színházi fegyver, a lőszer, a lőszerelem és a hangtompító
ca) tartásához, továbbá
cb) az ország területére történő behozatalához, az ország területéről történő kiviteléhez, az ország területén történő átszállításához,

8. § (1) E rendelet**** eltérő rendelkezése hiányában a lőfegyver, lőszer, színházi fegyver behozatalához, kiviteléhez és átszállításához szükséges engedély kiadására irányuló kérelemnek a (2) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia, az engedély meglétét igazoló hatósági igazolvány formáját és tartalmát a 16. számú melléklet határozza meg.
(2) A lőfegyver, lőszer, színházi fegyver kivitelére, behozatalára, átszállítására irányuló kérelemnek - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak mellett***** - tartalmaznia kell
a) a lőfegyvert, lőszert (lőszerelemet), színházi fegyvert eladó vagy a lőfegyvertől, lőszertől (lőszerelemtől), színházi fegyvertől megváló természetes személy és az azt megvásároló vagy megszerző személy természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakóhelyét, szervezet esetén az annak azonosításához szükséges adatokat, nem kereskedelmi célú kivitel esetén a lőfegyver tulajdonosa természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét;
b) a lőfegyver, lőszer (lőszerelem) azonosító adatait, beleértve annak a törvény szerinti kategóriába sorolását, valamint annak jelzését is, hogy a fegyver, lőszer a kézi lőfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről Brüsszelben, 1969. július 1-jén kötött Egyezmény szerint történő ellenőrzésen részt vett; a színházi fegyver azonosítását lehetővé tevő adatokat;
c) lőszer és lőszerelem szállítás esetén az ADR és a RID szerinti nemzetközi azonosító számát;
d) azt a címet, ahová a lőfegyvert, lőszert (lőszerelemet), színházi fegyvert küldeni vagy szállítani kell;
e) az elküldendő vagy szállítandó lőfegyverek, lőszerek (lőszerelemek), színházi fegyverek darabszámát;
f) a szállítóeszköz megjelölését;
g) az indulás és az érkezés várható időpontját;
h) tranzitszállítás esetén az érintett országok megnevezését.

45. § E rendelet eltérő rendelkezése hiányában lőfegyver, lőszer, színházi fegyver kivitelére, behozatalára, átszállítására engedélyt az kaphat, aki (amely) annak gyártására javítására, forgalmazására vagy tartására jogosító engedéllyel rendelkezik.

Közigazgatási eljárásnak megfelelő kérelem

Amennyiben a fentieket összevetjük, akkor annyiban változik a képlet, hogy szükséges a  Ket. szabályainak megfelelő kérelmet készíteni az illetékes rendőrhatóság felé a fenti adattartalommal, melyben kérni kell az engedélyben szereplő fegyverek kivitelét abból a célból, hogy attól megváljunk. Ne keressen senki erre vonatkozó nyomtatványt vagy űrlapot, amit ki kell tölteni, de erre úgy vélem önmagában a fenti 8.§.is utal.

34. § *****(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kérelmet a hatósághoz írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. Törvény a kérelem személyes előterjesztését akkor írhatja elő, ha személyes megjelenés hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tény, információ vagy adat nem szerezhető meg.
(2) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet telefonon is elő lehet terjeszteni.
(2a) Ha jogszabály lehetővé teszi, az ügyfél elektronikus azonosítását követően, az információ megőrzését biztosító módon történő rögzítés mellett a kérelmet telefonon is elő lehet terjeszteni.
(3) Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus kapcsolattartás esetén on-line felületen vagy valamely szoftver használatával elektronikus űrlapon nyújtsa be. Ha törvény az elektronikus kapcsolattartást kötelezővé teszi, és a kérelmet on-line felületen vagy valamely szoftver használatával elektronikus űrlapon kell benyújtani, az elektronikus űrlap kitölthető és letölthető, valamint a szoftver letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi.
(4) Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig visszavonhatja.
(5) Az eljárás megindítására irányuló kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az ügyfél által benyújtott más kérelemre is azzal, hogy az a tárgyban hozott döntés jogerőre emelkedéséig vonható vissza.
35. § (1) Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget.
(2) Ha jogszabály előírja, a kérelemben az ügyfél azonosíthatósága érdekében fel kell tüntetni az ügyfélnek az ügy jellege szerinti és az eljáró hatóság által törvény alapján kezelhető azonosítóját.
36. § (1) A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni.
(2) Az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet nyolc nap alatt kell teljesíteni.
(3) Különleges adatok esetén az ügyfél kérheti, hogy az adattal rendelkező szerv az adatot az általa megjelölt hatóságnak továbbítsa. A kérelem alapján a hatóság a (2) bekezdés szerint jár el.
(4) Az ügyfél a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatásért fizetendő díjat az eljáró hatóságnál köteles megfizetni. A díj a megkeresett hatóság bevétele. Az eljáró hatóság a bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatközlésével felmerülő illetékéről vagy díjáról és a befizetés módjáról az ügyfelet tájékoztatja.

A rendőrhatóságnak a kiszállítási engedély kiállításával egyidejűleg érvényteleníteni kell ?elméletileg -  a lőfegyvertartási engedélyből a kiszállítási engedélyben szereplő fegyvereket. Az engedély kiállításától a tényleges kiszállításig a lőfegyvertartási engedélyt a kiszállítási engedély fogja pótolni, annak érvényességi idején belül. Persze ez így pár oldalon leírva nagyon egyszerűnek tűnik, de nem lesz ez az annak, akinek ki kell állítani a kiszállítási engedélyt.

Más személy bevonása

Más a helyzet, ha a lőfegyvert nem az a személy fogja kivinni külföldre, aki itthon is a tulajdonosa volt, hanem a fenti ötletemet elfogadva egy másik külföldi személyt von be az eljárásba és vele kívánja a fegyvereket itthonról kiszállítani. Ennek az általam vázoltakon kívül több praktikus oka is lehet, de ekkor figyelemmel kell lenni az alábbiakra is.

47.§**** (2) Ha a 45. §-ban meghatározott engedéllyel nem rendelkező személy vagy szervezet lőfegyvert, lőszert, színházi fegyvert akar Magyarország területéről kivinni vagy azon átszállítani, az ehhez szükséges engedély megszerzéséhez köteles igazolni, hogy a lakóhelye (székhelye vagy telephelye) szerinti államban jogosult a lőfegyver, lőszer, színházi fegyver gyártására, javítására, forgalmazására, kiállítására, megszerzésére vagy tartására.

Ez a szabályozás csak abból a szempontból érdekes, hogy mindaddig, amíg a lőfegyver hazai engedélyével rendelkező személy akarja külföldre szállítani eladás céljából, akkor neki nem kell igazolni, hogy a lőfegyver megszerzője külföldön jogosult lenne erre, vagyis a fenti 8.§ szerint a lőfegyver megszerzőjeként bárkit be lehet írni, mert a kiszállítási engedélyt kiadó hatóságot igazából nem érdekli, hogy a megszerzés jogszerű lesz ?e vagy sem. Ha azonban a fegyvert megszerző személy saját maga akarja a fegyvert magával vinni, akkor már szükséges a fegyver megszerzésének jogszerűségét igazolni.
Kíváncsi vagyok, hogy azokban a jellemzően amerikai államokban, ahol a hosszú lőfegyverre semmilyen engedély nem kell, hogyan lehet beszerezni igazolást arról, hogy a lőfegyvert megszerezni szándékozó személy jogosult hosszú lőfegyver tartására. Így aztán ezzel a módszerrel ne is kísérletezzünk ezekben az államokban
Mindezeken túlmenően természetesen elsőrendű követelmény, hogy aki a lőfegyverét véglegesen külföldre kívánja vinni, az első lépésként az utolsó darabig meg kell, hogy szabaduljon a lőfegyverekhez tartozó lőszerektől, ugyanis az engedély kiadásával, amennyiben a fegyver a tartási engedélyből törlésre kerül, megszűnik a lőszer tartására vonatkozó jogosultsága, de ennek megváltozott következményeiről a következő számban fogok írni

Dr. Bokros Gábor
www.drbokros.hu

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.