This is alternative content.

Jog & fegyver 191.

?Jog és fegyver az állam tartópillérei? Justinianus

Ismét olvasói levelekkel folytatjuk a sort, de kezdjük azzal, ami kimarad belőle. Ki fognak maradni a rendőrség ? sok esetben speciális szolgálatának ? tagjai által küldött levelek, melyek rendre az önvédelmi célú lőfegyvereikre vonatkozó viselési engedélyek meghosszabbításának elutasításáról szólnak. Jelzem, hogy a levélírók mindegyike a végrehajtó állomány valamilyen szintjén teljesít szolgálatot és komoly pénzeket fordítottak a megfelelő minőségű önvédelmi fegyver megvásárlására valamint a rendszeres gyakorlásra. Nem kívánjuk semmilyen vizsgálat céltáblájává tenni a hozzánk fordulókat, ugyanakkor érdemi választ sem tudunk adni kérdéseikre. Távol álljon tőlem, hogy ilyen egyértelmű mondhatni triviális kérdésben vitába szálljak a rendőri ( belügyi ) felső vezetéssel. Tartom magam Konfuciusz ( ?? ) intelméhez: ?Soha ne kezdeményezz szellemi párbajt fegyvertelen emberrel?

B.R. olvasónk levele

A két kérdésem a muzeális-elöltöltős fegyverekkel kapcsolatos: Régebben hallottam olyan átalakított puskáról, mely légfegyver lövedékkel működik és egy startpatron energiáját használja. Ha én vennék egy muzeális-elöltöltős revolvert és hivatalosan átalakíttatnám úgy, hogy a dobtárba hátulról 9 mm riasztó töltény menne, a dobtár elejébe a lövedék, akkor gyakorolhatnék vele otthon? Illetve egyéb engedély nélkül tarthatnám-e otthon ezt a hivatalosan átalakított fegyvert? Mert szerintem jogilag elöltöltős maradt, nem engedély köteles. De nem szükséges lőpor a használatához.

A második kérdésem is hasonló: Mivel az elöltöltős-gumilövedékes fegyverek minősége nem a legjobb, ön szerint hivatalosan átalakítható-e egy elöltöltős-muzeális revolver elöltöltős-gumis fegyverré? Természetesen a csőbe és a dobba szűkítők, mindent, ami előírás, elvégezni rajta. Ezek után is tartható lenne, mint elöltöltős-gumis fegyver? -Illetve, ha szakember végzi az átalakításokat, kaphatna-e a fegyver MKH kártyát? Köszönöm a válaszát, tudom, hogy szokatlan kérdések, de ha lehetne, én is gyári éles fegyvert tartanék otthon.

Válaszom:
Minden fegyver átalakítható, de csak annak, aki rendelkezik erre a tevékenységre vonatkozó engedéllyel. Ez természetesen műszaki vizsgálatra lesz kötelezett, mint egyedi fegyver. Az én álláspontom, hogy ezzel ?feltalálta? az osztott flóbert töltényt. Gyakorlatilag egy a flóbert tölténynél lényegesen erősebb startpatron indít meg egy kemény lövedéket. Ráadásul oly módon, hogy ismétlő rendszerű üzemmódban fog működni.
Az elöltöltő fegyver esetében, mind a lövedéket, mind pedig a haíjtótöltetet a csőtorkolat felől lehet a forgódobba tölteni. Ha nincs lőportöltet, akkor nem beszélhetünk elöltöltő fegyverről*. Helyette a muzeális** fegyver fogalmát kell használni, mely ugyan lehet elöltöltő is, de lehet olyan is mely nem alkalmas a korszerű RF(peremgyújtűsú , CF (központi gyújtású) és elektromos gyújtású lőszer használatára. Itt most a lőszeren van a hangsúly. A fegyverbe ugyanis nem kerül lőszer. A probléma mégsem itt keresendő.
A fegyvernek alkalmatlannak kell lenni a korszerű lőszer kilövésére. Most pillanatnyilag nem áll a rendelkezésemre a legújabb enciklopédia***, de az abban levő mintegy 1500 fajta lőszer egyike sem lehet alkalmas arra, hogy a fegyverből kilőjék. Amennyiben ez biztosítható akkor, mint muzeális engedély nélkül tartható.
A második kérdésre az átalakítással kapcsolatosan választ adtam, de olyan definició, hogy elöltöltős-gumis jelenleg nem létezik, függetlenül attól, hogy kapható és jelenleg is engedély nélkül tartható.

D.M olvasónk levele

Kaliber magazinban olvasom a publikációit, így találtam meg az elérhetőségeit.
Egy egyszerű kérdéssel fordulnék önhöz, a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyverekről és lőszerekről 38. § (1) b)-pontjában leírtakkal kapcsolatban (253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyverekről és lőszerekről 38. § (1) b) lakott területen, közterületen, nyilvános helyen, közforgalmú közlekedési eszközön önvédelemre, személy- és vagyonvédelemre engedélyezett rövid lőfegyverét, viselési engedély esetén gáz- és riasztófegyverét betárazva, a véletlen elsülés ellen biztosítva, rejtve viselheti). A kérdésem a következő lenne: amennyiben rendelkezek gáz-riasztó fegyverre vonatkozó (érvényes) viselési engedéllyel, és azt a jogszabályokat betartva hordom magamnál, viselhetem-e oktatási intézmények területén is (pl gimnázium, főiskola/egyetem)? Szívélyes válaszát előre is köszönöm.

N.P. olvasónk levele:

Biztos már válaszolt hasonló kérdésre a "www.kaliber.hu" weboldal "Jog- és fegyver" rovatában, de nekem sajnos nem sikerült megtalálnom. Nemrég vásároltam gáz-riasztó fegyvert, és szereztem meg a hozzá tartozó viselési engedélyt. Sajnos a fegyverjogban járatlan vagyok, így a következők merültek fel bennem: Munkámból és tanulmányaimból adódóan több épületben is meg kell fordulnom, és felmerült a fegyverviselés jogi problémája (ha már szereztem viselési engedélyt, szeretném a törvény által megengedett módon viselni/hordani is, nem csak otthon tartani), ahol - gondolom - az adott épület aktuális házirendje az irányadó.

1) A két házirend között jogi értelemben van-e különbség?
"[...]Nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt[...]"
"[...]Nem tarthat magánál lőfegyvert és fegyvernek minősülő eszközt[...]"
A - természetesen rejtett - viselés gondolom ebben az esetben szóba sem jöhet. Mi a helyzet a fegyver töltetlen állapotában, táskában történő tárolására/hordására? Ha így nem lehet, létezik-e bármilyen más mód, hogy mégse kelljen otthon hagynom?

2) Középületek, bankok, hivatalok.
A fegyver vásárlása óta csak egyszer fordultam meg ilyen helyen (egy bankban), akkor az ott lévő biztonsági (személy?, vagyon?) őrnek szóltam a (táskába, töltetlenül előzően eltett) gázfegyverről, ő azt mondta semmi gond, csak szólni kell minden esetben. Gondolom az ilyen épületek házirendjében is a fentihez hasonló kitétel szerepel. Jogosult ő ilyen esetben "felmentést" adni ? Arra gondolok, ha például egy ügyintéző/ügyfél/valaki tévedésből mégis értesíti a rendőrséget. Mi lehet ennek jogi következménye? Élhet valamilyen alapon (bár ez gondolom elég tág fogalom) feljelentéssel (akár ellenem, akár a szolgálatot teljesítő őr ellen, neki sem szeretnék kellemetlenséget okozni) intézmény/személy?

3) Külföld (EU-s tagország)
Létezik egységes EU-s jogszabály a gázfegyver viseléséről, tartásáról, az adott országba történő be és onnan kiviteléről, vagy ez mindig az adott ország saját törvényein múlik?
Ha létezik egységes, mik ezek? Egyelőre elméleti szinten van egy utazás tervbe véve, oda is vinném, ha lehet. Gondolom EU-n kívüli országtól mindig az adott ország nagykövetségén érdemes érdeklődni ezekről, ez EU-n belül is így van?

Válaszom:

?My house is my castle? (Az én házam az én váram). Az oktatási intézmény nem közterület és nem is bárki által korlátozás nélkül látogatható magánterület, tehát a jogi szabályozás ezekre csak korlátozottan vonatkozik. Álláspontom szerint a jogszabály nem adhat lehetőséget arra, hogy más uralma alatt levő területen a jogszabályi felhatalmazás által kiadott bármilyen engedély is korlátlanul érvényesüljön. Attól, hogy valakinek van gépjármű vezetői engedélye, nem jogosult arra önállóan, hogy az én autómat vezesse, ugyanakkor hiába alkalmatlan valaki a gépjármű vezetésére (ha ezzel mást nem veszélyeztet) a saját ingatlanomon a saját autómat az én engedélyemmel bármikor vezetheti.
Az ingatlanok tulajdonosai adott esetben megtilthatják a lőfegyverrel vagy fegyverrel történő belépést az ingatlanba. Ennek lehetnek különböző okai, de indokolni senki sem köteles, legfeljebb a fegyver/lőfegyver tartó nem megy be. (nem ott vásárol, nem ott helyezi el a pénzét stb.) Azok a helyek viszont ahova kötelesek vagyunk bemenni, mert pl. kaptunk egy bírósági idézést rendelkeznek olyan tárolóhellyel, ahova belépés előtt a fegyverünket elzárják.
A biztonsági személyzet általános jelleggel erre felmentést nem adhat, mert szerződése szerint általában kötött mandátummal dolgozik. Feljelentést bárki tehet, csakhogy egy intézmény vagy épület belső szabályzata nem tartozik állami jogvédelem alá, vagyis aki az erre vonatkozó szabályt megszegi az nem követ el szabálysértést, legfeljebb az épületből történő kiutasítást kénytelen elszenvedni.
Egységes EU szabályozás nincs, tekintettel arra, hogy az Unió államainak döntő többségében a gáz- és riasztófegyver nem minősül olyan eszköznek, amire vonatkozóan még külön jogszabályt kellene hozni vagy egyébként érdemben kellene foglalkozni vele. (Kivételek persze akadnak szép számmal! Utazás előtt mindig a legfrissebb helyben hatályos joganyagról szükséges tájékozódni!)

K.T. olvasónk levele

Azt szeretném megtudni, hogy ha sport célra kiadott sörétes fegyvert szeretnék megvásárolni, de én vadászatra szeretném használni akkor ezt hogyan tudom átíratni vadászati célra.

Válaszom:

Kérdését úgy értelmezem, hogy egy versenyzőtől kívánja megvásárolni a sport célú sörétes lőfegyverét ( ez a lőfegyver jellege)****, melyhez az engedélyes sport célú tartási engedéllyel (ez a lőfegyver tartási cél) ***** rendelkezett. Ennek semmi akadálya, ha rendelkezik már lőfegyvertartási engedéllyel. Amennyiben nem, akkor megszerzésre jogosító engedélyt kell kérni. A lőfegyver jellege nem változik azzal, hogy korábban azt más célra adták ki, feltéve hogy a fegyver megfelel a vadászati szabályokban meghatározott követelményeknek.

H.T. olvasónk levele:

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy 2005-ben a bíróságon 3 év próbára bocsátást kaptam egy ballépésemért. Ezek után mikor kaphatok, vagy kaphatok egyáltalán vadászfegyverre engedélyt? Illetőleg ezt a fenti tény kell-e jeleznem a rendőrhatóság számára?

Válaszom:

Ön büntetlen előéletűnek számít, már csak azért is, mert ugyan büntetőjogi felelősségét megállapították, de a bíróság büntetés helyett önálló intézkedést alkalmazott. Amennyiben a próbára bocsátás időtartama eredményesen tel el, akkor erről Önnek nem kell számot adni senki felé, még a rendőrhatóság felé sem. Tehát, amennyiben a rendőrségnél azt a nyilatkozatot teszi, hogy büntetlen előéletű, akkor ezzel nem ad valótlan nyilatkozatot.

B.Z. olvasónk levele:

Egy speciális kérdéskörrel fordulnék Önhöz, amely az airsoft és a paintball/ illetve egy előre bejelentett rendezvény meggátolásával kapcsolatos.
A jog és fegyver rovatban olvasta már a légpuskás lövészettel kapcsolatos bejegyzését, de az utóbbi időben egyre agresszívabb hangnem kezdi felütni a fejét bizonyos szürke állományúak esetén a jogi ismeretek teljes hiányát pótlandó.
Több önkormányzattal és céggel van élő szerződésünk, hogy elhagyott ipari ingatlanjaikon játékokat szervezhetünk. A szerződésekbe belevettük, hogy az illetékes kmb-s is 3 nappal előtte felvilágosítást kap a rendezvény megtartásáról. (csak a tudomásulvétel miatt vettük bele) A kérdéseink a következők:
Mivel magánterületen zajlanak ezek a rendezvények ezért rendőr milyen indokkal és jogalapon tartózkodhat ott - megtagadhatom-e a belépésüket hivatkozva az életveszélyre ?
Átvizsgálhatják-e a gépjárműveket, személyeket - és azt milyen parancs birtokában tehetik ?
Milyen jogi eljárást alkalmazzunk arra vonatkozóan, ha a rendezvényt a jelenlétükkel direkt zavarják? (A szerződésben rögzítettük, hogy mely helyeken helyezünk ki táblákat, melyek a biztonságos utak stb., amire a szükséges helyeken felhívjuk a figyelmet)
Milyen módon tudjuk érvényesíteni kárigényünket, ha tucatnyi ember egy szabad napját teszik így tönkre ?
Kinél és hogyan lehet panaszt tenni, illetve a kárigényt bejelenteni?
Hivatalosan felvehetjük-e az intézkedés folyamatát a későbbi bírósági szakasz megkönnyítése érdekében?
Esetlegesen elvállalna-e ilyen ügyet?
Az eszközök szállítására és a vonatkozó szabályokat betartjuk minden esetben - és az eddigi tucatnyi ellenőrzési alkalomból egyszer sem indult eljárás egyik tagunk ellen sem (de változnak az idők és a kényszer nagy úr a költségvetésen...).

Válaszom:

Nem igazán tudom, hogy a helyi körzeti megbízottnak mi köze van egy ilyen rendezvényhez. A rendőrségnek az intézkedésére vonatkozóan az alábbi szabályok az irányadóak.

Intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen******

39. § (1) A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve
a) segélyhívás esetén vagy öngyilkosság megakadályozása céljából;
b) bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy büntetőeljárás terheltjének elfogása és előállítása céljából;
c) közveszély, továbbá az életet vagy testi épséget fenyegető közvetlen veszély elhárítása, illetőleg az ilyen veszélyben lévők kimentése érdekében;
d) rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos intézkedés megtételére;
e) végrehajtási eljárás lefolytatása, illetve az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről szóló törvényben meghatározott szakértői vizsgálat biztonságos és eredményes végrehajtásának biztosítása céljából, ha az abban való közreműködés - jogszabály alapján - a rendőrség számára kötelező;
f) az elővezetés végrehajtása érdekében;
g)
h) a szabálysértést felszólítás ellenére folytató személy előállítása céljából;
i) személy- és létesítménybiztosítási intézkedés [46. § (1) bekezdés c) pont] végrehajtására;
j) ha az előállítás a törvényben meghatározott egyéb okból szükséges.
(2) A végrehajtási eljárásban a rendőr kirendelésének törvényességéért a végrehajtást elrendelő szerv vezetője a felelős.
(3) A birtokos távollétében történt behatolást követően - a végrehajtási eljárásban való közreműködés kivételével - a rendőrség köteles a birtokost tájékoztatni, és a vagyonvédelem érdekében szükséges intézkedést megtenni.
(4) A magánlakásban való tartózkodás csak a feladat végrehajtásához szükséges ideig tarthat.
40. § A rendőr a feladata ellátása során - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - beléphet a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, és ott az intézmény rendjének lehetőség szerinti tiszteletben tartásával intézkedhet.

30. § (1) A rendőrség a bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, vagy a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén az oda belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja.
(2) A rendőrség az (1) bekezdésben írt cél elérése érdekében épületet, építményt, helyszínt, csomagot és járművet átvizsgálhat.
(3) A rendőrség a rendezvény, az esemény, továbbá a közlekedés biztonságát, a közterület rendjét veszélyeztető jogellenes cselekmény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott területre belépők és az ott tartózkodók ruházatát és járművét átvizsgálhatja, illetőleg az üzemeltető által előírt feltételek megtartását ellenőrizheti, a közbiztonságra veszélyt jelentő anyagokat, eszközöket lefoglalhatja, illetőleg azoknak a rendezvény, esemény helyszínére való bevitelét megtilthatja.
(4) A rendőrség a nyilvános forgalom számára nyitva álló helyen őrizetlenül hagyott, a közbiztonságra veszélyt jelentő tárgyat szükség esetén az elvárható gondossággal eltávolíthatja, megsemmisítheti.

20. § (1) A rendőrt az intézkedés során
a) az egyenruhája és azon elhelyezett azonosító jelvénye vagy
b) szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye igazolja.
(2) A rendőr az intézkedés megkezdése előtt - ha az a rendőri intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az V. és VI. fejezetben foglalt intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a rendőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről és előterjesztésére nyitva álló határidőről.
(3) A rendőr köteles - ha az a rendőri intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - intézkedése megkezdése előtt szolgálati igazolványát vagy azonosító jelvényét felmutatni. Ha a rendőr szolgálati igazolványának vagy azonosító jelvényének felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni.
(4) Ha a rendőr egyenruhát visel, de az intézkedés során azonosító jelvénye nem látható, vagy azt nem viseli, akkor a ruházatán azonosító jelvényének számát jól láthatóan fel kell tüntetni

Életveszélyre hivatkozni nem érdemes, mert annak megakadályozásával fogja a rendőr igazolni az ottlétét. Panaszt a Független Rendészeti Panasztestületnél******* lehet tenni.
A rendőri intézkedés, amennyiben kárt okoz, akkor azt a bíróság, mint közigazgatási jogkörben okozott kárt bírálja el és amennyiben a károkozás jogellenes volt, akkor a rendőri szervet kártérítésre kötelezi a polgári jog szabályai szerint. Ez egyáltalán nem megy ritkaság számba és nem egy különleges eljárás, ámbár a márciustól hatályba lépő új Ptk. vonatkozásában még látok bizonyos kihívásokat, egyszóval ebbe még nekem is rendesen bele kell tanulnom, akár a többi ügyvédnek.

Dr. Bokros Gábor
www.drbokros.hu

* 2004. évi XXIV.tv.2.§. 2.
** 2004. évi XXIV. tv.2.§. 24.
*** Frank C. Barnes: Cartridge of the World 13. kiadás 2012.
**** 2004 évi XXIV. tv. 2.§. 42.
***** 2004 évi XXIV.tv.2.§. 43.
****** 1994. évi XXXIV.tv.
*******http://www.panasztestulet.hu

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.