This is alternative content.

Jog & fegyver 189.

Jog és dátum!

Boldog új évet kívánok az olvasóknak, függetlenül attól, hogy mikor is veszik kezükbe a 2014. évi első számot. Mielőtt rátérnék az előző év utolsó számban tett ígéretem beváltására és válaszolnék az olvasói levelekre azért az idő múlására csak fel kell hívnom a figyelmet.

Meglehetősen sokan tájékozódnak az interneten levő információkból és ott bizony elérhetők nem csak a legújabb, hanem a legrégebbi cikkek, állásfoglalások és jogszabálymagyarázatok is. Célszerű figyelni ezekre az időpontokra, mert egy jogi szakkérdésben adott válasz mindig csak adott helyen és időben érvényes. Nem szabad és sajnos nem lehet örök érvényűnek tekinteni, különösen a lőfegyvertartás és kapcsolódó témáiban. Egyebek mellett megkérem a Tisztelt olvasókat, hogy amennyiben ebben a számban sem kapott választ a 2013 évben megküldött kérdésére, akkor az nagy valószínűséggel nem érkezett meg hozzám, így amennyiben még aktuális, haladéktalanul küldjék el ismét. Célszerű erre a www.drbokros.hu - elérhetőségek menüpontban levő űrlapot használni, mert ha az e-mail cím változik is, ez változatlanul marad

N. K. olvasónk levele

A kérdésem a következő lenne (természetesen rendelkezem vadász lőfegyvertartási engedéllyel, több fegyverem is van) hogy ha vásárolok németországi vadászboltban/fegyverboltban egy sörétes fegyvert (tulajdonképpen online shopban ) azt Magyarországra EU-s behozatali papírral el tudják küldeni részemre csomagküldő szolgálattal? Ausztriában ez működik, de nem vagyok
tisztában a Magyarországi jogszabályokkal ezen a téren. Hallottam olyan lehetőségről, hogy megküldték Ausztriába egy fegyverboltba és onnan hozta el a vevő egy EU-s behozatali papírral, hogy ne kelljen Németországba kiutazni. Ezzel csak az a problémám, hogy így kétszer kell fizetni EU-s behozatali papírt, egyet Németországból Ausztriába, egyet pedig Ausztriából
Magyarországra és így a tortúra is nyilván terjedelmesebb.

Egy másik kérdésem az lenne, hogy ha pl. Ausztriában kapok egy muzeális fegyvert pl. külső kakasos Lefaucheux fegyvert, annak mi a hivatalos behozatali útja. Behozatali szándékom gyűjtési cél lenne.

Válaszom:

Az Európai Unió területéről lőfegyver behozatalra a 253/2004 (VIII.31.) Korm.r 16.számú mellékletében meghatározott engedély alapján van lehetőség. Amennyiben Németországban bejegyzett kereskedőtől vásárol, akkor az kitöltheti a lőfegyverre vonatkozó adatokat, ha magánszemélytől vásárol, akkor a lőfegyverre vonatkozó egyedi azonosító adatokat már a magyar hatóságnak kell kitölteni egyértelműen és azonosíthatóan. Ezt követően a német hatóságok is kiadják a maguk nyomtatványát, ami nyilván nem a 16. számú, hanem az

?Erlaubnis zum Verbgringen von Schusswaffen/Munition aus der Bundesrepublik Deutschlad? nevet viseli és a §.31.Absatz 1.WaffG i.V.m. § 29.Absatz 1.A Waff.V jogszabályi hivatkozással van ellátva. Ezen gyakorlatilag ugyanazok az adatok szerepelnek, mint amit a magyar hatóságok is kiadtak és értelemszerűen tartalmazza azt a személyt vagy céget, akitől a fegyver származik. Tartalmazza még a magyar hatóság által kiadott okirat érvényességi idejét.

A szállítás megoldható, mert van olyan szolgáltató, aki lőfegyver szállítását is vállalja, de a lőfegyverrel együtt lőszert nem szállíthatnak. Vagy az egyik vagy a másik. Az átvétel helyén az átvétel jogszerűségét a lőfegyvertartási engedéllyel igazolja az átvevő. A szállítást nagyon pontosan kell a kereskedőnek megszervezni, mert a Németországból történő kiléptetés napját (amit a német hatóság rögzít az okmányon) követő 8 napon belül van a bemutatási kötelezettség és elvben ebbe még bele kellene férni a szemléztetésnek is. Mivel C.I.P tagországról van szó, műszakiztatni nem kell, de a szemléztetés szükséges, mivel a tanúsítvány nélkül a rendőr nem tudja megmondani, hogy mit is tart a kezében.

(?Behozatali szándékom gyűjtési cél lenne.? ? lőfegyvernél ilyen célt a magyar fegyverjog nem ismer. Ugyanakkor jelzett gyújtópeckes, Lefaucheux rendszerű fegyver az nem lőfegyver itthon, hanem szabadon tartható muzeális fegyver! ? A szerk.)

F.L.olvasónk levele

Kilenc éve vagyok "Kaliber függő", hat éve birtoklok és viselek gáz-riasztófegyvert. Természetesen rendőrhatóság által kiadott viselési engedéllyel. Ezért is mindig nagy figyelemmel kísérem az Ön rovatát a lapban. Egyszerű emberként ilyen jellegű ismeretekhez más források híján nem igen juthatnák. Nem vagyok egy irogatós típusú, azonban érintettségem okán most tasztatúrát kellett  ragadnom. A novemberi lapszámban megjelent egyik válasza igen felcsigázott. Mivel a gáz-riasztófegyver kontra vagyonőr témakör június óta az egyik vesszőparipámmá vált. Ez idáig én is abbéli tudatban voltam mint amit Ön is a kérdésre adott válaszában megfogalmazott. Azonban - Idén nyáron elvégeztem egy Személy és Vagyonőr tanfolyamot. Az ott kapott tananyag - A vagyonőr engedélyezett támadáselhárító eszközei - résznél egy négytagos felsorolás található:

- hatóságilag engedélyezett vegyi eszköz(gázspray)
- gumibot

- őrkutya(szolgálati kutya)
- szolgálati lőfegyver (külön engedély alapján)

Alatta közvetlenül vastagon kiemelve, aláhúzva, felkiáltójellel a következő olvasható:
"Gáz és riasztófegyvert 2012 január 1. napjától a vagyonőr szolgálatban nem tarthat magánál! Akkor sem, ha különben engedéllyel rendelkezik."

Természetesen rögtön szóvá tettem a dolgot az előadónknak. Aki először le akart rázni egy - "mert nincs nevesítve a törvényben" - kijelentéssel
Mivel kötöttem az ebet a karóhoz így megkaptam a megfelelő "kioktatást"!

-"Az u.n. szakmai törvény a 2005 évi CXXXIII. hatályos változata és a 2012 évi CXX. törvény idevágó része, és -e törvények végrehajtó részeként kiadott hatályos BM. rendeletek szabályozzák a személy-és vagyonvédelmi tevékenységek egészét. E hatályos szabályozásból kivették a gáz-riasztófegyvert. Igy ez a vagyonőrök részére tiltott , mint az egyéb a közbiztonságra fokozottan veszélyes eszközök: bilincs, tonfa, elektromos sokkoló, taktikai bot(vipera). Hatósági ellenőrzés esetén ezek viselése, tartása, a szolgálatban ill. szolgálati helyen a szakmai törvény súlyos megszegésének minősül. Szankcionálása első körben max. 6 hónapig terjedhető vagyonőr igazolvány bevonás."

Természetesen ezek után nem feszegettem tovább a témát az oktatáson. Ezen előzmény és a Jog & fegyverben megjelent kérdésre adott válasza után még kuszább lett számomra a dolog.

Válaszom:

Ami nincs tiltva az engedélyezett. A vagyonőr által tartható (és a törvény tartást ír és nem viselést) eszközök tipikusan olyan eszközök, melyek birtoklásához engedélyre lehet szükség, mert annak hiánya szabálysértést vagy bűncselekményt valósítana meg. A gáz- és riasztó fegyver birtoklásához (tartásához) semmilyen hatósági engedély nem szükséges. Amennyiben a törvényhozó ezt meg kívánta volna tiltani ? ami igen nehezen lenne magyarázható - akkor azt írta volna a törvényben, hogy a személy és vagyonőr gáz- és riasztó fegyvert szolgálatban nem tarthat magánál. A 2005. évi CXXXIII. tv- ből valóban kivette a 2011. évi XXIV.tv a gáz- és riasztó fegyvert. A 2012. évi CXX. tv,-ben azonban egyszerűen vegyi eszköz szerepel és nem kerül lehatárolásra, hogy azt vegyi anygot a használója miként juttatja ki.

A 2005. évi CXXXIII.tv. hivatkozott szövegéből a ?gáz- és riasztó fegyver? szövegrészt a 2011 évi XXIV.tv.41.§.(3) bek törölte az alábbi indoklással.

? 2. A javaslattal megvalósított módosítások miatt pontosítani kell az SzVMt. - módosításokkal érintett, de nem a javaslat által megállapított főszövegében szereplő - rendelkezéseit. Ezen túlmenően el kell végezni a Ket. terminológiájának megfelelő és a további technikai jellegű módosításokat, továbbá a merev jogszabályi hivatkozásokat rugalmas jogszabályi hivatkozásra kell cserélni.?

Mi is lehet ez a merev jogszabályi hivatkozás, amit rugalmas jogszabályi hivatkozásra cseréltek?

A korábbi jogszabály az alábbiak szerint szólt

(4) A személy- és vagyonőr a feladata ellátása során vegyi eszközt (gázsprayt), gumibotot, őrkutyát, valamint - az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint - lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert tarthat magánál és azokat csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja.

Ebből a szöveg környezetből került ki a gáz- és riasztó fegyver. Mivel a gáz- és riasztó fegyver birtoklásához ( ld. tarthat magánál ) nincs szükség hatósági engedélyre, így törölni kellett a jogszabályi rendelkezésre hivatkozó részből ennek az eszköznek a megnevezését.

S. J. olvasónk levele

Egy egyesületet kívánunk létrehozni, amely kizárólag csak 7,5 joule alatti légfegyverek használatát szeretné biztosítani tagjai számára hobbi céljából. Azonban szeretnénk két lőteret is kialakítani egy zárt (pincelőtér) és egy nyitott (szabadtéri)  típust. Mindkét lőteret céllövészetre, illetve field target lövészetre szeretnénk használni. A törvényt áttanulmányozva úgy "érezzük", hogy ezek egyike sem engedélyköteles, ugyanis amennyiben magánterület, akkor ott a fenti légfegyverek használhatóak külön engedély nélkül, természetesen a jogszabály biztonsági előírásainak figyelembevétele mellett. Abban azonban már erős kétségeink támadtak, hogy egy "lövészet" (olyan esemény, amelyen több fenti légfegyver egy időben használt) alkalmával kötelező-e lövészetvezetői vizsgával rendelkező személy jelenléte. Vagy elegendő-e az, hogy az "eseményen" résztvevők tisztában vannak a helyzet veszélyességével és ennek megfelelően járnak el!? A kérdés nagy vitát váltott ki az alapítók körében, amely akkor került holtvágányra, amikor az egyik tag megkérdezte a többieket, hogyha otthon (zárt kertes ingatlan) van 4 légpuskám és én, az asszony és a két gyerek lövészversenyt rendezünk, akkor is kell egy lövészetvezető? Na itt mindenki mattot kapott. A jogszabályokból ugyanis nem derült ki számunka egyértelműen, hogy milyen szintig minősül ez "magán" területen végzett "magánjellegű" eseménynek és mikor csap át nyilvánossá, amire esetleg valóban engedélyek és vizsgával rendelkező személyek biztosítása szükséges!?

Válaszom:

Önmagában a légfegyver használata nem indokolja a lőtér létrehozását, ha azon nem szervezett lövészet zajlik. Amint átlépik ezt a határt és a légfegyveres lövészet versenyszerű szervezett keretek közé kerül, célszerű ezt lőtéren végezni. Nyilvánvaló, hogy egy lőtér létrehozása macerásabb, de kevesebb támadási felületet ad a hatóságok részére, ugyanakkor a lőtérszabályzat betartatása biztosítja a balesetmentességet.

Ha ugyanis valaki a lőtéren balesetet okoz ? aminek mint tudjuk a szabályok be nem tartása az oka- annak ő kell, hogy viselje a következményeit, ami nem hat ki más sportolóra. Ugyanez nem mondható el egy privát légfegyveres lövöldözés esetén, ahol magának az ingatlan tulajdonosának állhat fenn a felelőssége az ingatlanon folytatott tevékenységér, melyhez hozzájárulását adta. Hangsúlyozom, hogy légfegyverrel lőni saját udvarban is lehet, ha azzal nem veszélyeztetek vagy zavarok mást. Természetszerűleg egy légfegyveres lőtérnek nem kell olyan súlyú biztonsági előírásoknak megfelelni mint lőfegyver esetén.

K.S. olvasónk levele

A következő témában szeretném az ön segítségét illetve tanácsát kérni.

Jómagam 1976-óta foglalkozom sportlövészettel és 1996-tól van sport célra fegyvertartási engedélyem mellesleg hivatásos vagyok, és 1995-től egy kis vidéki lövészklub elnöke. Ha jól saccolom kb 4 éve az a trend ha megyünk a sportorvoshoz, hogy megkérdezi van-e fegyverünk és akinek van annak a 2000 Ft-os vizsgálati díjon felül még 7400 Ft-ot is kell fizetnie, kérdezném, hogy ez jogos-e ráadásul most szembesültünk (az elmúlt napon) egy olyan problémával, hogy egy sportolónk aki már több mint 5 éve klubtag folyamatosan versenyez a törvényi feltételeknek teljes mértékben megfelel és rendelkezik ugyebár érvényes sportorvosival is. Nos ő most indította el a hatóságnál a fegyvertartási kérelmet sportcélú fegyvertartásra és tegnap volt a sportorvosnál ahol az orvos közölte vele, hogy ő nincs tisztában a jogszabályokkal és most idézném "Az e.-i sportorvos nem csinálta meg a vizsgálatot, azt mondta, hogy nem ismeri a jogszabályokat, és kérjek a rendőrségtől kinyomtatott papírt a paragrafusokról, miszerint: minimum 3 éve klubtagságival rendelkező sportolóknak 1 db sportovosi és 1 db pszichológiai szükséges, és vigyek neki papírt arról is, hogy minősítéssel rendelkezem." Kérdésünk hogyan tovább? Beszéltem a F.-i RK igrendesével akivel mellesleg jó viszonyban vagyok és a következőt kérdeztem miért nem elég ha mondjuk megcsinálja az emberünk körzeti orvosa a vizsgálatot a fegyvertartáshoz amire ugye jogosult ugyanúgy 7400 forintért és azon ugye rajta van az 5 éves érvényesség is erre ő ugye beszélt a megyével ahol azt mondták hogy kell a sportorvosi, de ugye sportorvosi vizsgálata van érvényes, versenyezhet bejegyzéssel. Szerintem az volna a legtisztább ha lenne arra lehetőség mint például a vadászoknál vagy az önvédelmi fegyver tartóknál, hogy a fegyveres alkalmassági öt évig lenne érvényes a sportorvosi pedig csak a versenyzésre vonatkozna.

Válaszom:

Írhatnám, hogy vágyálmokkal nem foglalkozom, mert az 5 éves sportfegyver érvényesség még ebbe a kategóriába tartozik sajnos. Megjegyzem, hogy a jogszabály most sem írja elő, hogy a sportegészségügyi alkalmasságot be kellene vezetni a lőfegyvertartási engedélybe.

A 22/1991 (XI.15.) NM. rendelet egyébiránt azt fogalmazza meg a vizsgálat céljaként, hogy

?a lőfegyvertartási engedélyt kérelmező vagy lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személynek nincs-e olyan betegsége, testi vagy szellemi, érzékszervi fogyatékossága, amely őt a lőfegyver biztonságos használatára egészségi szempontból alkalmatlanná teszik.?

Ebbe a körbe a 3 éves klubtagság nem igazán tartozik bele, ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a jogszabály rossz és sok szempontból még szakemberek számára is csak nehezen értelmezhető.

A jogszabály még mindig a 119/1991(IX.10.) Korm. r.-re hivatkozik, amit már 2004-ben hatályon kívül helyeztek, de ezen túlmenően az egészségügyi szolgáltatások díjainál a 61/1987 (XI.29) Mt. Rendelet a hivatkozási alap, holott az felváltotta a 107/1992 (VI.26.) Korm. r, mely élt 5 évet és helyébe a 284/1997 (XII.23.) Korm.r. lépett, mely azt tartalmazza

1.

Lőfegyvert munkakörükből eredően tartani szándékozó, illetve tartó személyek (I. csoport) lőfegyvertartásra való egészségi alkalmasságának pszichológiai vizsgálata

a) első fokon 7 200 Ft

b) másodfokon 12 000 Ft

2.

Lőfegyvert tartani szándékozó, illetve tartó személyek (II. csoport) lőfegyvertartásra való

a) orvosi alkalmassági vizsgálata

aa) első fokon 7 200 Ft

ab) másodfokon 12 000 Ft

b) pszichológiai alkalmassági vizsgálata

ba) első fokon 7 200 Ft

bb) másodfokon 12 000 Ft

11. Hivatásos sportolók sportegészségügyi vizsgálata 9 700 Ft

Amint látjuk ez a díjazás a hivatásos sportolókra vonatkozik. A sportorvoslásról szóló 215/2004(VII.13.) Korm.r. díjszabást nem tartalmaz.

A kutyatámadás és a hivatásos tiszt esete az ügyészséggel

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Mint a Kaliber újság előfizetője, rendszeres olvasója vagyok az ön jogi rovatának. Egészen mostanáig csak olvastam a cikkeit, de soha nem gondoltam, hogy egyszer írni is fogok önnek. Sajnos a közelmúltban olyan események történtek velem, amelyeket a többi lőfegyvertartó okulása végett röviden megosztanék.

2012.08.25-én futni indultam, lakóhelyem ???. melletti ártéri erdőbe, mivel ennek sportolásra rendkívül alkalmas a talaja, nem töri össze az ember lábát futás közben, mint például a beton vagy a köves talaj. Beérve az erdőbe ? egy holtág gátján átfutva ? azt tapasztaltam, hogy az út közepén két gazdátlan kutya szaglászik, majd amikor engem megláttak vicsorogva, ugatva elkezdenek felém rohanni. Megpróbáltam kitérni az ebek elől, de azok már a holtág melletti mocsaras részhez szorítottak. Nem sikerült kitérnem a támadás elől ezért, hogy meg ne sérüljek jogszerűen magámnál tartott önvédelmi fegyveremmel (rendkívül megbízható, könnyű fegyver) egy riasztólövést a támadó ebek elé lőttem. Felmerülhet önben a kérdés, hogy miért visz egy ember önvédelmi eszközt sportoláshoz. Évekig én sem hordtam, de ezen a nyáron már két esetben támadtak meg az esethez közeli helyszínen kutyák, amelyeket gazdáik minden szabályt felrúgva póráz és szájkosár nélkül sétáltatnak. Egy esetben a 11 éves fiam is velem futott, gondolhatja mit érzett a gyermekem. A konkrét eseményre visszatérve, mikor az ebek megtámadtak és én kiabáltam, hogy hívja vissza valaki őket nem történt semmi reakció, azonban a lövés és az ebek menekülése után előkerültek tulajdonosaik három további póráz nélküli kutyával és fenyegetőzni kezdtek, hogy mivel én a kutyáikra lövöldözöm, hívják a rendőrséget. Közöltem velük, hogy ez szükségtelen mivel én már hívtam a V.-i Rendőrkapitányság ügyeletét és éppen velük beszélek. ? Az ön cikkeiből tudtam, hogy ha az ember kénytelen használni a fegyverét ne legyen rest megtenni utána a bejelentését, mert a ?fegyvertartó párti? hatóságok őt hozzák ki bűnösnek az ügyben. ? Mikor a két idős hölgy megtudta, hogy kihívtam a rendőröket a helyzet tisztázása érdekében az öt kutyát a nyakörvénél fogva elrángatták és megszöktek az eset helyszínéről. Én megtettem a feljelentésemet, amellyel kapcsolatban csak annyi történt, hogy az illetékes kormányhivatalból kaptam egy végzést, hogy ugyan elkövették ellenem a ?veszélyeztetés kutyával? szabálysértést, de sajnos nem találják az elkövetőket így megszüntetik az eljárást. Itt követtem el az első hibám, ki kellett volna nyomoznom a kutyák tulajdonosait, mert a magyar hatóságok ezt ilyen kis, csip-csup ügyben nem szokták. Sajnos más elfoglaltságaim miatt nem tulajdonítottam az ügynek elég figyelmet pedig barátaim szerint a kutyások egy barátja, egy ismert internetes oldalon fenyegetőzésbe és gyalázkodásba kezdett ellenem.

Ha előre tudom, mi lehet a dologból, biztosan nagyobb figyelmet szentelek a kutyások megtalálásának. Az ügyemben a következő fejlemény 2013.09.04-én történt, ekkor a régebbi munkahelyemre (ahol már az események idején sem dolgoztam) kaptam egy gyanúsítotti idézést a *** Nyomozó Ügyészségről, hogy másnap 09.05-én jelenjek meg a ** Rendőrkapitányságon gyanúsítotti kihallgatásomon, különben elővezetnek. Felhívtam az illetékes ügyészt, aki 16 év hivatásos tiszti szolgálatom után még azt a felvilágosítást is megtagadta, hogy mi ez az ügy. Álmomban sem gondoltam volna, hogy az egy évvel ezelőtt történt megtámadásom miatt engem fognak meggyanúsítani BTK 339.§ (1) bek. (2) bek. c) szerint minősülő fegyveresen elkövetett garázdaság bűntettével.

Az ügyészség eljárása ? ahogyan az ön cikkeiben is olvasható ? alapvetően lőfegyvertartó ellenes. Azt a józan paraszti ésszel is egyértelmű dolgot, hogy a riasztólövést megelőzte egy jogtalan támadás, amely a kutyatartók hibájából következett be, az ügyészség úgy magyarázta, hogy volt egy kutyatámadás, amely egy ügy és volt egy lövés, amely egy másik ügy! Hogyan, hiszen az egyik váltotta ki a másikat, a támadás a védekezést.

Az ügyész eljárása, az ügy további részében is tankönyvbe illő. Házkutatás során lefoglalták az önvédelmi fegyveremet (a lefoglaláshoz még a tűzőgépet is tőlem kérték, sem szalag sem pecsét nem volt az ügyésznél, amit a kint lévő rendőrök meg is jegyeztek). A kihallgatásomat követő 7. munkanap az ügyésznő felhívott, hogy lezárja a nyomozást (nem megszünteti) és ?tájékoztatott?, hogy még aznap bemehetek nyilatkozatot tenni. (nem tudom, melyik magyar hatóság dolgozik ilyen gyorsan) Az ügyvédem közbenjárásával sikerült 2 nappal későbbi időpontot kapnom. Mikor bementem (a már meghatalmazott védőmmel) nyilatkozatott tenni, ismét egy másik ügyésszel találkoztam, az illetékessel még egy alkalommal sem sikerült összefutnom. Kérdeztem, hogy az általam indítványozott iratokat beszerezték ?e? Hát nem, ezért én becsatoltam. Most jelenleg itt tart az ügyem.

Tapasztalataimat röviden megosztanám a többi lőfegyvertartóval, kérem, egészítse ki, ha gondolja:

-Ha kénytelen használni a fegyverét, ne végezzen félmunkát (ne riasztólövést adjon le) hanem sebesítse meg a támadót/támadókat, hogy az ne tudjon elmenekülni és később hazudni az esettel kapcsolatban.

-Ne bízzon a hatóság korrekt eljárásában (főleg az ügyészséggel kapcsolatban) ami nem illik, bele a koncepcióba azt nem fogják figyelembe venni.

-Ha anyagi lehetőségei megengedik, vásároljon lehetőleg ugyanolyan kaliberű (esetleg kisebb méretű) másodfegyvert, mert az ügyészség az önvédelmi eszköze lefoglalásával fog kezdeni és nem érdekli, hogy azt veszélyes munkája miatt nem ok nélkül kapta.

-Ha ön a sértett, akkor is azonnal forduljon ügyvédhez és az esetleges tanúk elérhetőségét azonnal jegyezze fel.

-Az ügyészeknek lehetőség szerint telefonszámát ne adja meg (mert utána csak ezen fogják minden eljárási cselekményről értesíteni) hanem jelentse ki, hogy az ügyvédjén keresztül írásban kommunikáljanak önnel.

Végül javasolnám egy valamennyi lőfegyvertartót (talán a politikusok is jobban figyelnének az érdekeinkre) tömörítő szakmai szervezet létrehozását, amely korrekt tagdíj ellenében szakmai tanácsot és jogi védelmet tudna adni tagjainak.

Válaszom

Ehhez az olvasói levélhez nincs mit hozzátenni. Aki a fegyverét használja, az ne végezzen fél munkát és itt nem megsebesítésre gondolok, ugyebár ismerjük a sashalmi panziós esetét (http://nol.hu/lap/hetvege/20120108-jogos_vedelem) aki ha lelövi a támadóit nagy valószínűséggel nem tölt el 6 év 9 hónapot a börtönben a hazai ?igazság? szolgáltatás legnagyobb dicsőségére.

A támadót - még akkor is, ha az csak kutya - le kell lőni. Kutya esetében ugyanis a hatósági állatorvos az azonosító chip alapján megtalálja a gazdát, ha meg nem kutya a támadó, akkor nem tud összevissza hazudozni.

Ez az ügyészségi eljárás a tipikus példája annak, hogy nem szabad riasztó lövést leadni, mert abból egy fegyveres garázdaság lesz. Ha meg a támadó már nem nyilatkozik, akkor az a variáció az egyetlen (hacsak helyszín mást nem mond, márpedig régi közhely, hogy a helyszín beszél, ha értő fülre talál) amit a lőfegyver használója előadott.

Dr. Bokros Gábor
www.drbokros.hu

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.