This is alternative content.

Jog & fegyver 187.

Egyéb félelmetes jogszabály változás hiányában folyassuk a sort az olvasói levelek megválaszolásával, melyek a Dr. Bokros Ügyvédi Iroda weboldalon található űrlap kitöltésével érkeztek.

Közeleg az év vége és nekem akkora a restanciám az olvasók felé, hogy ha esetleg bejelentenék, hogy minden büntetlen előéletű ép elmével rendelkező személy alanyi jogon igényelhet és kaphat önvédelmi lőfegyvert, akkor is az év utolsó két lapszámának jogi rovatát a beérkezett olvasói levelek megválaszolására fogom fordítani.

Sz.P. olvasónk levele: Két rövid kérdésem lenne, gázpisztolyos; 1. Kell-e figyelmeztető lövést leadni gázpisztollyal? 2. Büntetőjogilag mi a különbség ha ez a "fegyver" ( alfa020 ) hordott vagy szállított? Tehát ha rejtve van rajtam akkor hordott, ha a kocsiban van egy táskában akkor szállított ez idáig oké, de mi a különbség jogilag/büntetőjogilag? Válaszom: Figyelmeztető lövést sem gáz- és riasztó fegyverrel, sem önvédelmi célú rövid lőfegyverrel nem kell leadni. Ilyen követelmény kizárólag a fegyveres erők és rendvédelmi szervek szabályzatában található.

A gáz- és riasztó fegyver vonatkozásában a szállítás- viselés vonatkozásában nincs büntetőjogi konzekvencia. Viselni nyilvánvalóan viselési engedéllyel lehet. A fegyverviselés: a fegyvernek a természetes személy testén illetve a testén levő ruházatán rejtett vagy nyílt módon történő elhelyezését jelenti. Az engedély hiányában történő viselés szabálysértés, mely pénzbírságot vonhat maga után.


M.J. olvasónk levele:

Tisztelt Ügyvéd úr!

Vagyonőrként dolgozom, és van egy WALTHER P99 típusú gázfegyverem, melyre van önvédelmi viselési engedélyem.

A kérdésem arra vonatkozó lenne, hogy magán területen lehet-e nyíltan viselni, tehát nem a ruházat alatt a gázfegyvert? A magánterület ahol szoktam vagyonőri feladatokat ellátni, egy üres volt gyár telep.

Válaszom:

A lőfegyvert, gáz és riasztófegyvert tartó személy lakott területen, közterületen, nyilvános helyen, közforgalmú közlekedési eszközön önvédelemre, személy és vagyonvédelemre engedélyezett rövid lőfegyverét, viselési engedély esetén gáz és riasztó fegyverét betárazva, a véletlen elsülés ellen biztosítva ? a személy és vagyonvédelemre engedélyezett rövid lőfegyver kivételével ? rejtve viselheti a  253/2004 (VIII.31.) Korm. r. 38.§.(1) bek. b.) pontja szerint

Tekintettel arra, hogy az olvasó által vázolt védett objektum a fentiekbe nem tartozik bele, így a gáz és riasztó fegyvere nyíltan is viselhető.

 

S.Z. olvasónk levele:

Gázpisztoly tulajdonosként és viselési engedéllyel rendelkezőként több kérdés merült fel bennem egy esetleges használattal kapcsolatban. Ezek közül talán több közérdeklődésre is számot tarthat, akár a Kaliber Magazin hasábjain is. Az alapvető jogaimat laikus szinten ismerem, de közelítsünk az abszolút nulla felől, hogy tanulságosabb lehessen a történet. Néhány feltételezett helyzet leírása során feltenném kérdéseimet.

I.
Lakótelepen kutyát sétáltatok, melynek során összetalálkozunk egy nagyobb testű póráz nélkül sétáló "harci" kutyával. Gazdája felismerhető, de távolabb, érdektelenül bóklászik.
A kutyák komolyan összemarakodnak és a fajtából adódó erőkülönbség miatt sajátomat veszélyben látom. Gáz- riasztópisztollyal egy riasztólövést adok le, hátha a hanghatás megtöri a támadást.


1. Jogos-e a fegyverhasználat?
A kedves szomszédok természetesen rendőrt hívnak.
2. Rögtön garázdasággal fognak vádolni, és gyanúsítottként kezelnek? Vagy van rá esély, hogy elismerik a használat jogosságát a helyszínen?
3. A garázdaság vádja alól következmények nélkül felmenthetnek a jogosság tisztázása után, vagy a fegyverviselési engedélyeimtől ideiglenesen el is köszönhetek?


II.
Az előző szituációt folytatva feltételezzük, hogy a harci kutya riasztó lövésre nem reagál. A kisebb rosszat választom és saját kutyám életét megmentve, de őt is kitéve a gáz hatásainak, gáztölténnyel célzottan ráduplázok a támadó kutyára. Természetesen a rendőrök jönnek, hiszen több kedves idős hölgy a közbiztonság érdekében már hívta őket és most (egy szintén csak hipotetikus betöréssel ellentétben) 3 percen belül megérkeznek.
1. Jogilag más besorolás alá esik-e a védekezés ezen formája?
2. Vádolható vagyok-e (garázdaságon kívül) esetleg még magántulajdon (kutya) ellen elkövetett támadással, esetleg állatkínzással?
3. Az előbb felsoroltak amennyiben felmerülnek, védhetők-e később nagy biztonsággal?


III.
Továbbgondolva a sztorit, a "hatástalanított" kutya gazdája természetesen zokon veszi a történteket. Tételezzük fel (nem általánosítva a lakótelepen póráz nélkül harci kutyát sétáltató tulajdonosokra, de tételezzük fel), hogy a kutya gazdájának IQ hányadosa sem haladja meg a kutya szintjét. Az előző pontban tárgyalt panaszai vagy feljelentése helyett nekem támad.
1. Ellene mikortól áll fenn a jogos önvédelem, és a fegyverhasználat jogossága? (továbbra is sérülés okozására alkalmatlan gázpisztolyról beszélünk.) Elég ha nagy lendülettel öklét rázva rohan felém? Vagy meg kell várnom amíg megüt? (hülye kérdés, de sajnos ebben a jogi környezetben el tudom képzelni...) Ha esetleg kés, vagy egyéb közbiztonságra különösen veszélyes eszköz kerül elő, ugye már nem lehet kérdés a kérdés?
Majd újra a szokásos 2. és 3. pont:

2. Mivel vádolhatnak?
3. Védhető-e? Milyen (jog)hátrányokkal jár az eset?


IV.
Csak az érdekesség kedvéért, most már hagyjuk a kutyákat.
Tipikus probléma Budapesten az agresszív autós. Tételezzük fel, hogy egy vita addig fajul, hogy egy nagy fekete autóból ritkás hajú úriember ugrik elő (szintén nem általánosítva)
1. Mikortól jogos az önvédelem fegyverhasználattal?
a.) Ha az autóba rúg? Letöri a tükröt?
b.) Nekem támad? Megüt? Vagy támadásra utaló magatartást tanúsít?
2. Ha megtörtént az eset, és korábbi írásaiban olvasott tanácsára sürgősen elhagyom a helyszínt, származhat-e ebből nagyobb probléma, ha később megtalálnak (rendszám, videofelvétel, stb. alapján)? Cserbenhagyás, vagy rendőri intézkedés elől menekülés (ha van ilyen), vagy hasonló amerikai filmekből ismert lehetőség? Mivel vádolhatnak ilyen esetben? Ha tudom, hogy úgyis azonosítható vagyok akkor jobb, rosszabb vagy teljesen mindegy hogy értesítem-e a rendőrséget önként?
3. Értelmes ember ugyebár nem mutogatja a fegyverét, tehát tekintsünk el ennek szándékos lehetőségétől. De tételezzük fel, hogy a támadó meglátja a fegyvert, esetleg még a lövés előtt a fegyver elővétele közben meggondolja magát. Lehet ilyenből gond? Garázdaság és stb.? Mit lehet tenni ennek elkerülésére? Védhető a dolog?
Kihangsúlyoznám újra, hogy tudom az "alapszabályokat". Nem kötünk bele autóstársainkba, nem mutogatjuk a fegyvert, nem fenyegetőzünk. Ha lehet kitérünk a támadás elől, ha lehet enyhébb és kevésbé kifogásolható módon védekezünk (mérlegelünk). Ha lehet, eltűnünk a helyszínről és vissza sem megyünk...
De régóta érdekel, hogy ki lehet-e mászni a fent felsorolt történetek valamelyikéből? Vagy a gázpisztoly egyszer használatos? Ha megvédtük vele magunkat egyszer, akkor elkobozzák és bevonják az engedélyt, plusz jól megbüntetnek?

Válaszom:

Kutyás kérdéskörben elsődleges, hogy aki lakott területen a kutyát póráz nélkül vezeti az enyhébb esetben is elkövetheti a veszélyeztetés kutyával szabálysértés tényállását az Sztv. 193.§.(1)-(3) bek. szerint. Ilyenkor eleve a jogtalanság talaján áll és a Kaliber októberi számában részletesen kifejtett jogos védelmi helyzet mindenki esetében fennáll, akivel szemben a kutya agresszívan viselkedhet. A jogos védelmi helyezet természetesen nem csupán a kutyával szemben, hanem annak gazdájával szemben is fennáll, ha a kutya támadó magatartását kiváltja.

A közlekedési szituációkban elsődleges, hogy amennyiben támadás ér bennünket, akkor használjuk az eszközt. A gáz- és riasztó fegyver használatának lehetnek akár büntetőjogi, akár szabálysértési következményei, kivéve ha a jogos védelmi helyezet fennáll. Erről előző havi számunkban olvashat. Ugyanakkor, ha kifejezetten és egyértelműen súlyos következményekkel járó  támadás ért bennünket vagy ennek közvetlen veszélye fennáll, akkor a gáz- és riasztó fegyvert használni kell. A jogkövetkezmények nem lesznek olyan súlyosak, mint esetleg magának a támadásnak a következménye. Ilyenkor legfontosabb azonnal rendőrt hívni. Aki gépkocsival elhagyja a helyszínt azt fel fogják jelenteni rendszám alapján és mire az eljárás eléri a jogszerűen védekezőt, a támadó már elegendő hamis tanút szed össze álláspontjának igazolására.

 

T.L. olvasónk levele:

Egy olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy a jogszabályok hogyan vonatkoznak elektromágneses elven működő fegyverekre (árammal átjárt tekercs mágneses tere gyorsít egy ferromágneses lövedéket)? Mivel ezek nem tűzfegyverek és nem is légfegyverek, nem tudom ütközik-e bármilyen törvénybe a tartásuk, illetve van-e valamilyen csőtorkolati energia vagy sebesség szabályozás.

Válaszom:

A jelenlegi jogi szabályozás a lőfegyverek terén kizárólag a gyúlékony hajtóanyagot illetőleg a sűrített levegőt (gázt)  szabályozza, de csak ez utóbbinál veszi figyelembe a lövedék csőtorkolati energiáját, mert tűzfegyverek esetén annak nincs jelentősége a beminősítéshez Felhívom azért a figyelmet, hogy ezek polgári lőfegyverekre vonatkozó szabályok. A kifejezetten katonai célra gyártott eszközök vonatkozásában már sokkal bonyolultabb a helyzet.

 

C.B. olvasónk levele

Szeretnék vásárolni vadászati célból egy külső formájában automata fegyverre hasonlító kis- vagy nagy kaliberű félautomata fegyvert céllövészetre, de ezért nem szeretném végigjárni azt a procedúrát ami sportfegyver tartásához kell. Én úgy tudom, hogy vadászati célra bármilyen 45 cm feletti csőhosszúságú fegyver engedélyezett, kategóriára való tekintet nélkül, csak itthon nem használhatom vadászatra. Szeretném a tájékoztatását kérni, hogy a rendőrség jogszerűen megtagadhatja fent említett vagy bármilyen öntöltő golyós fegyver vadászati célból történő megszerzését.

 

Válaszom

Vadásznak a Vtv.-ben (1996. évi LV. tv.) nem tiltott lőfegyver tartása engedélyezhető a 253/2004 (VIII.31.) Korm.r. 24.§. 2. mondata szerint. Azonban a Vtv.-ben nincs olyan fogalom, hogy ?tiltott lőfegyver? csupán a tiltott vadászati eszközökről rendelkezik a 63.§. ugyanakkor az olvasó által jelzett lőfegyverrel történő vadászat a vadászat rendjének megsértését jelenti. Álláspontom szerint a rendőrség a félautomata lőfegyvert nem fogja engedélyezni, de megérne egy közigazgatási pert, mert a jogszabályi koherencia hiánya elég mozgásteret ad hozzá.

 

Sz.I. olvasónk levele:

Figyelemmel kisérem írásait a Kaliber Jog és Fegyver internetes oldalakon.
Sajnos nagyon hihetetlen történet az enyém, melyben jogi segítségre lenne szükségem
Röviden a történetem. Nem vizsgáztatom, valós hús-vér egyszerű örökös vagyok, akit úgy tűnik furcsán megvezettek! Édesapám 2011 márciusában meghalt. Vadász volt, hagyatéki leltár felvételt a húgom intézte. 2011 őszén volt a hagyatéki átadás. Én örököltem meg 2 db vadász lőfegyvert és maradék lőszereket is. (Soha egy pillanatra sem voltak sem a fegyverek, sem a töltények a kezemben). Rendőrségre voltak leadva egy fegyvertáskában. Miután a hagyaték átadó végzés megvolt, napi díja volt a fegyverek rendőrségen tartásának. Kerestem 1 vadász boltot, így a bolt tulajdonos kihozta a fegyvereket eladás céljára, az üzletébe Kifizettem az addigi tárolás díját előtte természetesen a Rendőrségen. Mikor a boltos bevitte a fegyvereket az üzletébe, semmi nemű papírt nem akart írni az átadás ?átvételről. A rendőrséget kellett felhívjam, beszéljenek már a bolt vezetővel, mert semmi papírt nem akar adni ezen dologról. Így kaptam egy csöpp papirost, amin érdemi dolog nem igazán van. Lassan 2 éve már ennek a dolognak, megadtam neki a telefonos elérhetőségem, Kértem, bármi adódik szóljon nekem. Idő közben házunknál megtámadták a kutyákat és meglőtték kisebbségiek sörétes fegyverrel. Ekkor voltam bent a boltban újra és kérdeztem a bolt vezetőjét mit lehetne tenni. Nekem vadász fegyverről nincs vizsgám. Csak marok lőfegyverről és gázriasztó fegyverről. Senkit nem találtam aki pl. a boltból elhozhatta volna a fegyvereket, így nem maradt más mint várni, hátha elkelnek a fegyverek, de semmi. Bolt vezető javaslatára, mivel mondtam neki szeretnék venni pár db gázriasztó fegyver , így mivel ott volt 2 db vadász fegyverem hagyatékból. adott 3 db gázriasztó fegyvert nekem..(Nem fizettem érte nem kért pénzt, mondván ott vannak a fegyverek. Akkor azt mondta, a 2 db fegyver olyan 150ezer Ft körüli összeget ér. ) A gázriasztók összértéke 80 ezer Ft volt. Ebben maradtunk. Hazavittem a gázriasztó fegyvereket. Vidéken voltam, vittem fénymásolatot fegyverekről ismerősnek hátha érdekelne valakit, mert vannak pl. vadász ismerősei, jön az ősz, vadász idény, hátha elkelnének már. Ekkor kezdtek el a boltban érdeklődni a fegyvereim iránt végre, de előtte engem hívtak fel tegnap este a Magyar vadász oldalra is fel lett téve a fegyvereim hirdetése. Ma épp meg akarta egy érdeklődő nézni a fegyvereket a boltban, de közölte a boltvezető, felvitte őket Pestre, sőt ledegradálta a fegyvereket, hogy rossz állapotúak. Szerencsére szólt nekem ez az érdeklődő, mondta így már nem is érdeklik a fegyverek..

Kérdéseim:
-Mit tehetek ilyenkor ? Tudtom nélkül volt-e joga még a megyéből is elvinni?
-Semmi nemű érdemi papírom nincs ezen ügyletről, bizományba adásról.
-Fegyvereket épp most gondoltam volna kihozatni egy vadász ismerőssel és úgy szerettem volna árulni általa de lehet ez sem lett volna jó ötlet. Viszont akinek van megszerzési joga az alapból tarthatta volna magánál míg eladtuk volna, ha jól tudom?
-Tudta a bolt vezető, ha pl. nem vagyok épp lakó helyemen, gyermekemnek hagytam ügyintézéshez meghatalmazást, ő el tudott volna járni helyettem ez ügyben. Nem magyarázat, hogy nem tudott elérni. Egész évben itthon voltam, max. 100 km-es körben vagyok távol kis időre. Telefonon bármikor elért volna. El akarom adni a vadász fegyvereimet. De így, hogyan?
-Hogy kerül vissza pl. a városba ahol élek?

 

Válaszom:

Meglepő számomra, hogy néhai édesapjának ne lett volna olyan vadásztársa, aki pusztán kegyeleti okból ne segített volna. A fegyverek értéke elképzelhető ebben az árazásban, persze ha tudnék egy gyártmány, modell, űrméret esetleg gyártási évszámot közelebb lennénk az igazsághoz. Ön végül is  elfogadott két gáz- és riasztó fegyvert ami akár csereként is felfogható. A kereskedőt a számadási kötelezettségre akár polgári peres eljárással is rá lehet kényszeríteni. A kereskedő köteles az olvasót tájékoztatni arról, hogy mi történt a fegyverrel még akkor is, ha a fegyvernek nem tulajdonosa, de rendelkezési joga van felette. Úgy gondolom, hogy az örökösök eleve hibáztak, amikor közel fél év alatt nem gondoskodtak előzetesen a vadászlőfegyverek sorsáról. Akinek van maroklőfegyverre fegyvervizsgája, annak tudnia kell, hogy a fegyvereket személyes kvalifikáltság hiányában nem szerezheti meg. Azt is tudnia kell, hogy mennyi a tárolási díj, ami terheli és azt is, hogy az elidegenítéshez olyan személy kell, aki eleve jogosult megszerezni. Tény, hogy ez 2011-ben még nehezebben ment, mert megszerzési engedélyt kellett hozzá kérni, de a jelenlegi helyzetből kiindulva most már a bizományra vonatkozó polgári jogi szabályokat kell alkalmazni. Ha az olvasó úgy gondolja, hogy közte és a kereskedő között nem jött létre érdemi szerződés, akkor a bíróság  a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja  a Ptk. 206.§.(1) bek alapján illetve, amennyiben a szerződést hiányosnak tartja, akkor a (4) bek. alapján azt a bíróság kiegészítheti. A jogügyletre álláspontom szerint a bizományra vonatkozó szabályokat ? Ptk. 507.§- 513.§. kell alkalmazni. Persze pontosabb lenne a válaszom, ha tudnám milyen okiratot kapott a kereskedőtől.

 

F.V. olvasónk levele:

Azért írok Önnek, mert párom, munkát szeretne vállalni külföldön, az Egyesült Királyságban, Glasgow-ban egy vagy esetleg több évre és nem szeretne megválni a fegyvereitől (két vadászfegyver). Próbáltuk megkeresni az erre vonatkozó jogszabályokat és rendeleteket, de sajnos nem találtuk őket teljesen világosnak. A kérdésem tehát az lenne, hogy ilyenkor mit lehet tenni, valahogy itthon hagyhatja-e őket úgy, hogy nem adja le vagy hogy hozhatná esetleg magával a fegyvereit?

 

Válaszom:

Adja át egy vadásztársának a vadászfegyvereket, aki vállalja a tárolást. Átadhatja olyan jogi személynek is, amelyik rendelkezik engedélyezett lőfegyver tároló hellyel. Erről okiratot kell készíteni. Angliába ne akarjon lőfegyvert bevinni még európai lőfegyvertartási engedéllyel sem, ami alapfeltétele a külföldre szállításnak.

Dr. Bokros Gábor
www.drbokros.hu

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.