Jog & fegyver 181.
Egyéb félelmetes jogszabály változás hiányában folyassuk a sort az olvasói levelek megválaszolásával, melyek a Dr. Bokros Ügyvédi Iroda weboldalon található űrlap kitöltésével érkeztek.
Jog & fegyver 180.
Az előzetes rémhírekkel ellentétben februárban a BM és kapcsolt vállalkozásai (ORFK, BRFK) még nem állt neki a lőfegyvertarás és ezen belül is a gumilövedékes fegyverekkel kapcsolatos jogszabályok szigorításának így van némi időnk meglevő problémáinkkal foglalkozni. Talán a rovat hasábjain először és remélem utoljára az enyémmel.
Jog & fegyver 179.
Most ebben a számban bizonyos adatmozgásról vagy valami ilyesmiről kellene írnom ? a főszerkesztő szerint ?, mely adatok a bűnügyi nyilvántartó (hivatalos elnevezéssel: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala) és az igazgatásrendészet között áramlik mindenféle jogszabályháttérrel megtámogatva, a lőfegyvertartók nagyobb épülése érdekében.
Jog & fegyver 178.
Amit a januári számban a lapzárta miatt a főszerkesztő még T/9241 törvényjavaslatként nevezett meg, az jogszabállyá vált 2012. december 17-én és megjelent a Magyar Közlöny 2012. évi 180. számában. Ez a jogszabály önmagában is 14 törvényt módosít, így igencsak oda kell figyelni, hogy elkapjuk a minket érintő pontokat.
Jog & fegyver 177.
Tudom, hogy minden olvasó a gumilövedékes fegyverekkel van most elfoglalva, de ez a cikk november utolsó napján készül és ekkor még nincs tudomásom semmilyen érdemi előrelépésről ebben az ügyben.
Ígéret van és van idő is arra, hogy az ígéretet beváltsák, de nem tudok semmilyen új információval szolgálni a decemberi számhoz képest. Így legalább az olvasói levelek is megválaszolásra kerülnek. (Azóta van fejlemény! Lásd Friss Hírek rovat! - A szerk.)
Jog & fegyver 175.
Az olvasók remélhetőleg átrágták magukat az októberi vizsgakérdéseken és talán már a válaszokat is sikerült kitalálni, így aztán újból visszatérünk egy rövid időre az olvasói levelekhez, mert ugye rövidesen ismét megnyílik a lehetőségem, hogy tovább magyarázzam a jogszabályokat, ugyanis újabb módosítások történtek és további módosítások vannak folyamatban. Most maradjunk ennek a számnak az erejéig
a gumilövedékes fegyvereknél, melyből a legenyhébb becslések szerint is legalább 30?40 ezer db található magánszemélyeknél.
Jog & fegyver 174.
Amennyiben az olvasó abba a hitbe ringatta magát, hogy a szeptemberi számmal már véget is ért a 253/2004. ( VIII. 31.) Korm. r. módosításának ismertetése, akkor alaposan téved. Az augusztusi számban részletezett 39/2012. (III. 12.) Korm. r.-tel végrehajtott módosítás után a szeptemberi számban jelzett és 102/2012. (V. 18.) Korm. rendelettel pontosított módosítás után még a 226/2012. (VIII. 23.) Korm. rendelettel is sikerült valamit alakítani a jogszabályon a jogkövető fegyvertartók legnagyobb épülésére.
Jog & fegyver 173.
Nincs megállás, folytatjuk az újonnan hatályba lépett jogszabályok ismertetését és elemzését. Eddig áttekintettük a törvény és a kormányrendelet változásait, most a jönnek a miniszteri rendeletek. Ezek közül elsősorban a GKM rendelettel foglalkozunk, aztán a következő számban kerül sor a két BM rendelet változásainak ismertetésére, beleértve a közzétett vizsgakérdéseket (fegyvervizsga, illetve újratöltési vizsga).
Jog & fegyver 172.
Mielőtt folytatnánk a jogszabály elemzését, még vissza kell térnek a júniusi számhoz, mert az olvasói reagálásokból úgy tűnik, némi félreértésre került sor. A jogszabályban meghatározott kizáró feltételek között felsorolt bűncselekményeknek kizárólag az egyébként büntetlen előéletűnek minősülő személyek esetén van jelentősége, és azokat csak ekkor kell vizsgálni. Aki büntetett előéletűnek minősül, ott nincs mit bogarászni a jogszabályban. Lőfegyvertartási engedélyt nem kaphat mindaddig, amíg ez az állapot fennáll. Aztán majd ha megszűnik, akkor kell átnézni a jogszabályt, hogy vonatkozik-e rá további korlátozás. Ez azonban már 2004 óta így van, tehát nem történt az alapelvben semmilyen generális változás.
Jog & fegyver 171.
Most, hogy végre teljessé vált a jogszabályok sora ? mivel a 2004. évi XXIV. tv. és a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. r. módosítása után közzétették a 49/2004. (VIII. 31.) BM r. és az 50/2004. (VIII. 31.) BM r. módosítását is ?, nincs tényleg semmi akadálya, hogy folytassuk a jogszabály mélyreható elemzését, talán kevésbé tematikusan. Az előző két számban először megismerkedhettünk az új vagy módosított fogalmakkal, mint törvényi szintre emelt definíciókkal, majd pedig a lőfegyvertartás bizonyos személyi feltételrendszerével, mely elsődlegesen a bűnügyi, illetve a szabálysértési nyilvántartással volt kapcsolatos.
Jog & fegyver 170.
Az áprilisi soproni lőtéren történt kettős emberölés majdnem befékezte ezt a cikket, mert Ervint személyesen is ismertem. Fegyverekhez értő, kiváló sportember volt. A rendőrségi szóvivő szerint a gyilkosok esélyt sem adtak neki.
Jog & fegyver 169.
Megjelent tehát a nagy reményekkel várt ? törvény- és kormányrendelet-módosításból álló ? jogszabályváltozás, melyet elég vegyes érzelmekkel fogadott a nagyérdemű. A jogalkotók közeléből érkező vélemények hatalmas engedményeknek tüntetik fel a változásokat, melyhez tudnak azért lelkesedni egész sokan, még magukat szakmai közvéleménynek kikiáltók is. A változások jelentős részét azonban az élet kényszerítette ki, nem utolsósorban a tárgyalótermek megfontolt nyugalmában, ahol néha tapasztalt bírók néztek nagyokat a jogszabályt értelmezve sűrű fejcsóválások közepette.
Jog & fegyver 168.
Ott kezdjük, ahol az előző cikket is kezdtük, nevezetesen, hogy nem foglalkozunk a jogalkotás pillanatnyi állásával és az ezzel kapcsolatos találgatásokkal. Egyrészt mert ez a cikk február végén készül ? éppen, hogy a lapzárta előtt ?, másrészt viszont azért, mert nem kellene annyira a törvényre koncentrálni. Ennek egyik oka, hogy a törvény csupán a főbb vonalakat fogja megadni, és az ördög a részletekben, vagyis a végrehajtásra vonatkozó kormányrendeletben, esetleg belügyminiszteri vagy más miniszteri rendeletben fog megbújni.
Jog & fegyver 167.
Noha eredetileg azt ígértem az olvasóknak, hogy ebben a számban részletesen foglalkozunk a T/5358. számú törvényjavaslattal, ám a februári számban ezt már a főszerkesztő abszolválta. Jogi szempontból ugyanakkor igazából nincs sok értelme elemezni egy olyan jogszabálytervezetet, aminek a végleges formája meglehetősen kérdéses.
Jog & fegyver 166.
Megkérem az olvasót, hogy lapozzon vissza a Kaliber 2011. év márciusi számában az Onesta-ügy II. részéhez. A történet azzal fejeződött be, hogy a Keserű Művek a pert az ORFK ellen megnyerte. A Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a jogerős ítéletében kötelezte a rendőrhatóságot arra, hogy az új eljárás keretén belül a Keserű Művek részére a gyártási engedélyt adja ki. Persze az ORFK az engedélyt nyilvánvalóan nem adta ki, inkább a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak rendkívüli jogorvoslati kérelemmel. Ebben aztán összehordtak mindent, csak győztem olvasni. Igen erősen hivatkoztak még a hazai jogszabályokon kívül a tanács 1991. június 1-i 94/477/EGK irányelvére is.
Jog & fegyver 165.
Először úgy terveztem, hogy így az év elején folytatódik a Kaliber magazinban is a Keserű-odüsszeia következő felvonása, de tekintettel a november végi lapzártára, nincs különösebb esélyem arra, hogy további fejleményekről számoljak be. Tény, hogy a hadi készleten levő lőfegyvernek polgári célú lőfegyverré történő bárminemű átalakításának engedélyezését az MKEH a saját jogkörének tartva engedélyezi a Keserű Műveknek, míg a BRFK?ORFK ugyanezen tevékenység engedélyezését szintén a saját jogkörének tartva tiltja meg a Keserű Műveknek. Azzal a ténnyel valahogy senki nem foglalkozik, hogy mindeközben a jobb fegyverüzletekben kiváló minőségű, hadi készleten levő fegyverből gyártott félautomata AK-karabélyok kaphatók sportcélra. Véleményem, hogy a piaci működésbe ügyintézők ilyen direkt módon csak akkor avatkoznak bele valamelyik piaci szereplő érdekében a másik piaci szereplő kárára, ha erre valami igen jól megfogható okuk van.
Jog & fegyver 164.
Ebben a számban így az év zárásaként úgy gondoltam, hogy egy Keserű-odüsszeia kerül némi balladai aláfestéssel megéneklésre, nevezetesen hogyan bolyong évek óta a Keserű Művek Fegyvergyár és annak vezetője egy egyszerű engedélyezési ügyben a rendőrhatóság egyik szervétől a másikig.
Jog és fegyver 163.
Előrebocsátom, mint már annyiszor, hogy peres ügyet ? különösen büntetőt ? a legritkább esetben veszek át menet közben, különösen az I. fokú bíróság ítélete után. Ennek az a legkézenfekvőbb, de legkevésbé ismert magyarázata, hogy amennyiben a bíróság a tényállás (vagyis, hogy ki, mikor, mit tett vagy mulasztott) mérlegeléssel (az egymásnak ellentmondó bizonyítékok összevetésével) állapítja meg, akkor ez már a II. fokú eljárásban nem támadható sem a vád, sem pedig a védelem részéről. Amennyiben a bíróság a főbb és lényeges eljárási szabályokat betartotta, a kiszabott büntetés pedig nem lépte túl a bűncselekményre kiszabható mértéket, a II. fokú bíróság a legritkább esetben nyúl bele az ítéletbe, hanem inkább helyben hagyja, vagyis jogerőre emeli. Ennek figyelembe vételével ? mindenki beláthatja ? nagyon kevés az esély a fellebbviteli eljárás során. Ami mégis az alábbi ügybe belevitt egy elsőfokú ítélettel a kezében bejelentkező ügyfél esetében, az nem más, mint az ügy belső ellentétei és az, hogy megint maradványlőszerekről volt szó.
Jog & fegyver 162.
Még nem fogytunk ki az olvasói levelekből, kérdésekből, pedig a nyár általában kevésbé bővelkedik ilyen jellegű problémákban (a cikk szerkesztési és nyomdatechnikai okokból augusztus végén készül). Persze ha majd igazából megkezdődik a vadászszezon, majd jönnek a kérdések csőstől. Egyelőre a sportlövők beletörődtek a ? kicsit javult ? helyzetükbe. Velük kapcsolatosan nincsenek komolyabb jogi problémák, melyeket meg kellene válaszolni.
Jog & fegyver 161.
Ismét olvasói levelekkel foglalkozunk és ennek során lehet, hogy a felvetett kérdés eleve több tanulságot hordoz, mint maga a válasz. Különösen áll ez az első olvasói levélre, ami egy teljesen tipikus rendőri eljárást takar, még akkor is, ha sokan úgy vélik, hogy ez az eljárás nem mindenben felel meg a jogszabályoknak.