El nem mondott történetek![]() Sok jó cikk olvasható a Colt-féle revolverek történetéről, jelentőségéről, ezért én most megkímélném az olvasót, hogy még egyszer el kelljen olvasnia ugyanazt a sztorit. Engedjék meg, hogy inkább gyakorlati oldalról szemezgessek az 1860 Army revolver és családja (az 1861 Navy és 1862 Police) történetéből. | Távol-keleti lég-TT![]() Fjodor Vasziljevics Tokarev álmában se merte volna azt gondolni, hogy kommunista hazájában az általa a harmincas évek elején tervezett szolgálati pisztoly egyszer még a kizsákmányoló tőkés nagyhatalom pénzéhes gyárosainak jóvoltából éled újra, igaz, hogy már szelídített, mindenki által szabadon vásárolható légfegyver-reinkarnációban. Korábban már írtunk az éles TT-ből átalakított orosz testvérről, most az eleve légfegyvernek gyártott tajvani replika bemutatója következik. |

S&W légpisztoly
A Smith and Wesson Model 64 és kékített változata, a Model 10 Military and Police a tengerentúli rendőri szervezetek legfontosabb maroklőfegyvere volt az 1980-as évekig. Ez a revolvertípus szolgált alapjául egy légpisztoly-konverziónak, brit Brocock által szabadalmaztatott Air Cartridge segítségével.

Modern vadnyugatiak
A Colt M1873 Single Action Army, más néven a Peacemaker élemedett kora ellenére ma is igen keresett világszerte. Természetesen elsősorban a replikák teszik ki a mezőny zömét, a cikkünkben bemutatásra kerülő Rugerek viszont sokkal többek, mint egyszerű másolatok.

Grand Power P1
A döglött magyar maroklőfegyver-piacon mostanában örömünnepszámba megy, ha valaki új modellt hoz be. A szlovák K100 pisztoly (Kaliber 2006. augusztus) nemrég megjelent félkompakt változata, a P1 pedig még hazájában is új. A teljes méretű modell után következzék tehát a rövidebb testvér.

Kiss Ernő honvéd altábornagy pisztolya
A fegyver az 1840-es években a legkorszerűbbnek számító csappantyús szerkezettel működik. A kémiai gyújtás alkalmazása jelentette az elöltöltő tűzfegyverek fejlesztésének utolsó és legfejlettebb fázisát, ennek egyik változa a csappantyús gyújtószerkezet. Már a XVIII. század végén kísérleteztek a lőfegyverek kémiai gyújtásával, de elterjedése csak az 1820-as évekre tehető. Legkedveltebb s egyúttal legpraktikusabb változata a csappantyús elsütőszerkezet gyorsan terjedt, elsősorban Nyugat-Európában, s szinte kizárólag a polgári életben. A hadseregek csak viszonylag hosszabb idő múlva, az 1840-es évek elejétöl veszik át a technikai újítást, s az osztrák császári-királyi hadsereg csak az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc leverése után alkalmazza a csappantyús szerkezetet.

Amerikanizált román
Amikor elhatároztam, hogy Kalasnyikov-rendszerű sportfegyvert veszek, már a vásárlás előtt biztos voltam abban, hogy modernizálni fogom. Szerencsémre az ilyen rendszerű fegyvereken leginkább az ergonómián kell javítani. Az AKM-klónok megbízható és olcsó fegyverek, ám az elmúlt majd’ 60 év minden ergonómiai vívmányát nélkülözik.

Umarex Walther G22
A .22 LR kaliberű „kispuskáról” jellemzően a jó öreg TOZ–8 ugrik be, esetleg a külhoni viszonyokban ismerősebbeknek a szintén közepesen izgalmas külsejű Ruger 10/22. Az Umarex csavart egyet a dolgon, és nemrégiben bemutatta az űrhajósfilmek sugárvetőit idéző formájú Walther G22-t.
-1272011281.jpg)
Magnum Defender - 25 joule engedély nélkül
Az új hazai fejlesztésű gumilövedékes revolver, a Keserű Magnum Defender új korszakot hozhat hazánkban a szabadon tartható nem halálos hatású polgári önvédelmi eszközök területén. Az eszköz piacra kerüléséhez össze kellett hozni az elöltöltő és a gumilövedékes fegyverek koncepcióját, illetve a 2004 május 1.-től hatályos fegyvertörvénynek egyértelműen lőfegyvernek nem minősülővé kellett nyilvánítania minden elöltöltős fegyvert.

CZ–75 SP–01 Shadow
A cseh Ceska Zbrojovka a korábbi, szolgálati pisztolyok uralta kínálatát kétfelé is igyekszik bővíteni az utóbbi évtizedben. Az egyik irány a különféle kompakt és szubkompakt önvédelmi pisztolyoké, elsősorban amerikai piacra. A másik fő csapásirány viszont a sportfegyvereké, melyek főként az IPSC és IDPA sportokra optimalizáltak. A tesztünkben szereplő SP?01 Shadow (?árnyék?) is az utóbbi csoportba tartozik.

Ruger Mark II Target
A Sturm, Ruger & Co. az USA második legnagyobb fegyvergyártója, mely szinte minden népszerűbb váll- és maroklőfegyver-kategória gyártásában jeleskedik. Számos – alapműként – jegyzett modellt tudhatnak magukénak – fél évszázados történetük ezek közül az alábbiakban ismertetésre kerülő pisztollyal fonódott legszorosabban össze.

KGP-9: a FÉG 9x19 mm-es parabellum kaliberű géppisztolya
986 nyarán a Fegyver és Gázkészülékgyár (FÉG) pályázatot írt ki 9x19 mm-es parabellumtöltényt tüzelő géppisztoly megtervezésére. A pályázat egységes követelményeinek meghatározásához elrendelték a Haditechnikai Intézetnek (akkori nevén MN HTI), hogy készítsen a géppisztoly számára harcászati műszaki követelményeket (HMK-t). Ezt Egerszegi János mérnök, az intézet kézifegyver-fejlesztője, soron kívül, rekordidő alatt készítette el két változatban: tömegzáras, illetve gázelvételes rendszerű fegyverre. A HMK alapján kiírt pályázatra három terv érkezett, 2 a HTI-ből (1 tömegzáras rendszerű; 1 gázelvételes), 1 a FÉG-ből (tömegzáras). A pályázatokat szakemberekből álló bizottság több fordulóban értékelte és a FÉG-ből érkezett pályázatot tartotta a legjobbnak, a két HTI-pályázat pénzjutalomban részesült. A gázelvételes rendszert eleve megvalósíthatatlannak ítélték a bírálók, mivel azt feltételezték, hogy a 9 mm-es parabellumtöltény nem termel annyi gázt, amenynyi az automatika megbízható működtetéséhez mindenképpen szükséges. A HTI tömegzáras rendszerű fegyverének kivitele forradalmian új ergonómiai megoldásokat tartalmazott volna, hasonlóakat, mint amilyenekkel az FN P90 géppisztoly jelentkezett, majd egy évtizeddel később. A FÉG-tervek alapján kivitelezendő fegyver sürgősen a ZUV–1 (Zala–Ungvár–Végh) fantázia nevet kapta (holott a felsoroltak egyike sem vett részt a tervezésben, mivel ezt legfeljebb és csak részben Zala Károly FÉG-főkonstruktőr tehette volna meg). Ma már ugyanakkor megállapítható, hogy az elmondottakhoz képest igen jó fegyver született meg, amelyet fantázianevével ellentétben Horváth Zoltán gépészmérnök, gyári konstruktőr, beosztott mérnök tervezett.




