This is alternative content.


KÉPGALÉRIA

Egy letűnt kor fegyvere

AGM MP?44 Sturmgewehr

Nem is olyan régen még csak elvétve lehetett találkozni a II. világháború korszakát idéző airsoftfegyverrel. Néhány klasszikus WWII-es fegyver főleg japán gyártók palettáján (már a kezdetektől szerepelt), azonban ezek több okból sem voltak könnyen elérhetők. A piaci rést felismerve több gyártó is előrukkolt a korszak jellemző fegyvereivel, mint például az MP?40-nel, MG?42-vel, PPS-sel, illetve a cikkünkben is bemutatásra kerülő MP?44-gyel.

Egy korszakalkotó fegyver

Magáról az MP?44-ről, mely a második világégés utolsó harmadában került bevethető állapotba, azt hiszem, nem kell bővebben beszélnünk. Aki látott már világháborús filmet, vagy kapcsolatba került valamilyen formában fegyverekkel, az már biztosan felfigyelt rá. Az MP?44, a Sturmgewehr a maga korában korszakalkotó megoldásokat ötvözött magában, melyek közül a legfontosabb a köztes lőszer alkalmazása, ezzel a gépkarabély-kategóriának az első tagjává vált. A Sturmgewehr megjelenése minden más gyalogsági fegyvert egy csapásra elavulttá tett.

Két verzió

A rövid történelemóra után rögtön vágjunk bele, és vessünk egy pillantást a tesztünk alapjául szolgáló fegyverekre, először még csak kívülről. A csomagolás semmi újdonságot nem mutat, a fatusás típus sima kartondobozban, míg a famintázatú műanyag tusás változat fekete dobozban érkezett. Belül a megszokott standard kiegészítőket találhatjuk mindkét fegyverváltozatnál: hi-cap tár, AK típusú rúdakku, fali töltő, tisztítópálca, fegyverszíj, bb, leírás, illetve a piros csőtorkolat cseréjéhez is találunk cseredarabot.

Fém mindenütt

A leírást lapozgatva az alkatrészbontásos rajzon rögtön feltűnik, hogy az AGM semmit nem bízott a véletlenre, és a japán Shoei MP?44-ét másolta le egy az egyben. Hála Istennek a Shoei Sturmgewehrjének a késői változata szolgált az AGM MP?44 alapjául, így a korai modellek problémáival már nem találkozhat a felhasználó.
A fegyvert kézbe véve először a tekintélyes súlya ? köszönhetően annak, hogy egy teljesen fémfegyverről van szó ?, másodsorban a kidolgozás minősége fogja meg az embert. A fém alkatrészek kidolgozása, bevonata és összeillesztése példaértékű. Mindenhol szegecselve, illetve csőstift segítségével vannak egymáshoz rögzítve, kívül csak három csavart láthatunk. A fegyver számos alkatrésze lemezből készült, ami nagyon élethűre sikeredett így, összességében a kinézetre nem lehet panaszunk.
A fegyver kezelőszervei megegyeznek az éles típussal (első/hátsó irányzék, tárkioldó, felhúzókar, hüvelykivető porvédő fedele), azonban a biztosító- és elsütőszerkezete nem követi az éles fegyvert, hanem kissé módosítva van az airsoftnak megfelelően. Míg az eredeti fegyveren a bal oldalon elhelyezett tűzváltókar forgott, ez jelen esetben vízszintesen mozog.

Egyszerű és nagyszerű

A tok (melyet karbantartáshoz egyszerű megbontani) alatt lapul a kissé módosított V2-es gearbox, ami az egyedi motortartó bakon kívül semmi meglepetést nem tartogat. Standard minőségű alkatrészek, összeszerelés és működés jellemzi, ami alkatrészellátás szempontjából remek hír azoknak, akik ezt a típust választják. Ez a szabványosítás a belső csőnél is folytatódik, ugyanis a már említett V2-es hop-up kamra lapul a fegyverben, a hozzá csatlakozó 430 mm csővel egyetemben. Az első teszteken a fegyver ? dobozból kivéve ? a hasonló kategóriájú társaitól megszokott és elvárt ? ~ 125 m/s (~410-420 fps) csőtorkolati sebességet produkált. A szórásképre sem lehet panaszunk, probléma nélkül leküzdhető vele egy mellalak 40 méteren.
A fegyver adagolásáról egy fémlemezből sajtolt hi-cap tár hivatott gondoskodni, ami 550 lövedékes kapacitásával az egyik legnagyobbnak mondható a kategóriájában. Erre a tár hossza is utalhat, ugyanis kb. 1/3-dal hosszabb egy normál AK-tárnál. Erős, masszív darab, jól illeszkedik a tárfészekbe. Az adagolásával és a működésével nem merült fel probléma.

A tusa és ami benne van

A végére maradt a tusa, ami amellett, hogy könnyen levehető ? hisz csak a tok és a tusa találkozásánál alul található stiftet kell kihúznunk ?, még szép is. A fegyvert, amint már a bevezetőben említettük, kétféle fa, illetve famintázatú műanyag tusával is kínálják. Ezek kivitelezése, kialakítása mindkét esetben hasonló, mi mégis inkább a fatusára voksolnánk, ugyanis hiába drágább, mint a műanyag tusás változat, a fa mégiscsak nagyot dob a fegyver kinézetén. A műanyag tusás változatnál ezt a valósághű kinézetet a műanyag alkatrész festésével, koptatásával érhetik el a hozzáértők, ahogy ezt más korai AGM-típusoknál sokan megcsinálták. Így végeredményben mindenki a pénztárcájának megfelelő típust tud választani magának.
A fegyver lelkét egy 8,4 V-os 1100 mAh-s, az AK-knál már elterjedt rúdakkumulátor működteti, ami a tusában kialakított hosszanti üregben rejtőzik. A tusa már említett könnyű leszerelése rendkívül megkönnyíti az esetleges akkumulátorcserét.
A tusa a fenti funkciókon túl több, az éles MP?44-en megtalálható egyedi jellemzőt is tartalmaz, mint például a recézett tusatalp, a fém sarokvédők és a tusa tetején lévő ? az éles fegyvernél a tisztítókészletet rejtő ? kihajtható fedél. Ez utóbbit felnyitva kis üreg tárul elénk, ami alkalmas kisebb szerszámok, vagy bb tárolására is.

Végszó

Összességében elmondható, hogy egy masszív, rendkívül élethű és a fegyver szerelmeseinek szívét mindenkor megdobogtató fegyvert tudhat magáénak az, aki beruház a típusra. Garantáltan nem fog csalódni sem minőségben, sem megbízhatóságban, mellékesen a piacon jelenleg a legjobb ár/értékarányú második világháborús fegyverek egyike az AGM MP?44-e. Minden, a korszakot szerető játékosnak kötelező darab.

Becz László
www.keletifront.com

Fotók: Sten

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.