This is alternative content.


KÉPGALÉRIA

Egy legenda élete

Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov (1919?2013)

Egy hosszú, termékeny fegyvertervezői életpálya zárult le 2013 decemberében, a Mester, a világ legnagyobb számban gyártott gyalogsági fegyverének atyja, eltávozott az élők sorából. Ezzel a rövid életrajzzal emlékezünk rá és fegyvereire, melyek nevét beírták a történelembe.

Parasztfiúból harckocsizó

Mihail Kalasnyikov a Kazahsztánnal határos Altaji régió, Kúria nevezetű falujába, egy egyszerű, földművelő család 17-ik gyermekeként, 1919. november 10-én született. Kalasnyikovot az iskolában elsősorban a fizika, a geometria és a műszaki kérdések érdekelték. Fiatalemberként a mai kazahsztáni Mataj vasútállomásán állt munkába, később műszaki titkár lett a Turkesztán-Szibéria vasútnál.
1938-ban bevonult a Vörös Hadseregbe, ahol harckocsivezetői kiképzést kapott. Szolgálati ideje alatt már felszínre került műszaki feltalálói tehetsége, melynek első eredményeként először kidolgozott egy a harckocsi ágyúlövéseit számláló berendezést, majd egy olyan eszközt is, amelynek segítségével könnyebb volt a tank lőrésén keresztül használni a szovjet katonák TT-pisztolyát. Kalasnyikov Ukrajnában szolgált, amikor kitört a Nagy Honvédő Háború. 1941 őszén Brjanszknál kilőtték a harckocsiját, súlyos repeszsérülésekkel került kórházba. A kórházi szobájában érlelődött meg benne egy új géppisztoly (pisztolylőszert tüzelő, nagy tűzgyorsaságú, kistömegű, egyes és sorozatlövések leadására alkalmas önműködő kézilőfegyver) megtervezésének ötlete.

Barkácsoló kedv

A kórházat elhagyva, a hátországba féléves betegszabadságra, a ma Kazahsztánban lévő Mataj településre került. Oda, ahol ifjú korát töltötte és ahol egy helyi vasúti műhelyben volt az első munkahelye. Lábadozása alatt papírra rajzolta géppisztolyának első terveit, majd a mataji vasútállomás javító műhelyében, a rendelkezésére álló anyagokból, eszköz hiány miatt minimális gépi munkával, javarészt kézi munkával, elkészítette géppisztolyának prototípusát. Ezt a fegyver parancsnokai elküldték a Vörös Hadsereg Szamarkandban működő Tüzérségi Katonai Akadémiájára, ahol Blagonravov hadmérnök professzor, a gyalogsági fegyverek jeles szakértője értékelte ki.
Kalasnyikov eredeti ötleteivel és technikai javaslataival teletűzdelt, bonyolult fegyver-technikai kérdéseket is felvonultató terveit áttanulmányozva, Blagonravov meglátta a fiatal katona kivételes kreatív konstruktőri képességét. Attól függetlenül, hogy 1942-ben még nem fogadták el a 7,62x25 mm-es, rövid csövű géppisztolyának terveit, Blagonravov javaslatára, parancsnokai eléggé ígéretesnek tartották ahhoz, hogy a tehetséges fiatal őrmestert, ne a frontra vezényeljék vissza, hanem műszaki végzettség híján, fegyver-műszaki szakirányba tanulni küldjék.

Új fejlesztések, immár köztes lőszerre

Géppisztoly ötletét mintegy továbbfejlesztve, 1945 után már egy gépkarabély (a puskánál rövidebb csövű és kisebb tömegű, egyes és sorozatlövés leadására is alkalmas, közepes lőtávolságra lévő célpontok leküzdését lehetővé tevő, nagy kapacitású kivehető szekrénytárral, a puskalőszer helyett annál rövidebb, gyengébb köztes lőszert tüzelő lőfegyver) kimunkálásán dolgozott. Mely lényegében a sokkal későbbi AK-47 gondolati alapjának felelt meg.
Kalasnyikov célja az volt, hogy egy olyan új kaliberű, nagy tűzerejű, automata kézifegyvert tervezzen, mellyel egyes és sorozatlövésekkel 500 m-ig biztosan leküzdhető legyen az ellenséges élőerő. Fontos szempont volt a tervezésnél az is, hogy az új gépkarabély egyszerű szerkezetű legyen, minimális karbantartást igényeljen, és durva terep és környezeti viszonyok mellett is biztonságosan működjön, illetve olyan gyártástechnológiával bírjon (sajtolt lemezszerkezetek dominálása), amely maximálisan támogatja az olcsó tömeggyártás kivitelezését. Ezek a tulajdonságaik teszik a nagy rivális amerikai M16-al szemben mindmáig nyerővé az AK-47-t a harctereken.
1946-ban elkészített módosított terveivel végül megalkotta, a később világkarriert befutott, gázelvételes, hosszú gázdugattyú-hátrasiklásos, forgózáras reteszelésű, szekrénytáras, 7,62x39 mm-es köztes lőszert tüzelő AK-47-es automata gépkarabélyát. Első ránézésre küllemi hasonlóság fedezhető fel a német StG44 gépkarabéllyal, de csak külsőleg, mivel az AK-47 szerkezete és működése is teljesen eltérő.
1947-ben egy pályázatra benyújtotta az általa tervezett AK-47-es ("7,62 ?? ??????? ??????????? ??????? 1947 ? ??") prototípusát, amely végül a második fordulóban megnyerte a katonai tendert. Az új AK-47 gépkarabély olyan megbízhatónak bizonyult, hogy 1948-ban elkezdték az udmurtföldi Izsevszk fegyverüzemében sorozatban gyártani, 1949-ben pedig rendszeresítette és hadrendbe állította a Vörös Hadsereg. Kalasnyikov, még ebben az évben, harmincévesen megkapta fegyver találmányáért a Vöröscsillag Rendet és a Sztálin díjat. Kalasnyikovot ezután áthelyezték Izsevszkbe, ahol az Izhmash fegyvergyár tervezőirodájában először tervezőként, majd 1979-től annak vezetőjeként dolgozott.
(A Kalasnyikovok fejlődéstörténete során először lemeztokos fegyverben gondolkodott a tervező, de azt nem tudták akkor még megbízhatóan nagy szériában gyártani, ezért az eredeti AK-47 forgácsolt acéltokos. A későbbi AKM már lemeztokos, és a legyártott Kalasnyikovok többsége erre alapul ? éppen ezért az AK-47 jelölés ezekre némileg helytelen, de sajnos meggyökeresedett.)

Későbbi irányok

Mivel a 60-as évek végére ? amerikai mintára - a harci képesség fokozása (kisebb lőszertömeg, egyszerűbb logisztika) érdekében szükségessé vált egy kiskaliberű gépkarabély kifejlesztése. Ennek a tervezői munkálatait is ő vezette, melynek eredményeként születtek meg az 5,45x39-es lőszert tüzelő fegyvertípusok (AK-74, AKS-74, RPK-74, RPKSz-74, AKS-74U).
Az elmúlt évtizedekben, míg az egészsége megengedte, kompetensen képviselte az orosz katonai tervezőket, és az Izhmash fegyvergyár termékeit külföldi kiállításokon. Mivel a műszaki-technikai haladás a haditechnikai eszközök, így a katonai automata lőfegyverek esetében is állandó fejlődésben van, ennek okán a Kalasnyikov nyomdokaiba lépett, szakmailag kiválóan felkészült izsevszki hadmérnök konstruktőrök modernizálták, a mai harctéri követelményeket szem előtt tartva ?átszabták? a jó öreg AK-47-es gépkarabélyt. Munkájuk gyümölcse a kor harcászati igényeihez igazodó, modernizált AK-12-es gépkarabély lett, melyet még Mihail Kalasnyikovnak volt alkalma kipróbálni és véleményezni.
Természetesen a katonai fegyvermodellek mellett, figyelembe véve a civil felhasználók igényeit, és a felszabaduló gyártási kapacitások lekötését, az AK-47/AKM műszaki alapjaira épülve különböző típusú vadász/sportfegyver modellek is tervezésre, illetve sorozatgyártásra kerültek. Ezek közül a legnépszerűbb a 7,62x39, .223 Rem.,  .308 Win. és 9x53 R patronokat is tüzelő ?Saiga? öntöltő vadászkarabély, illetve a ?Saiga 12? öntöltő sörétes vadászpuska. A Molot VEPR öntöltő golyós puska szerkezetileg szintén AK alapokhoz kötött.

Máig tartó népszerűség

Harctéri körülmények között az 1956-os magyar forradalom leverésekor vetették be először az új kalasnyikovokat. Az elmúlt évtizedek alatt az AK-47-es többféle változatát dolgozták ki az egykori Varsói Szerződés tagállamaiban, így Magyarországon is.
Az AK-47-es gépkarabély és annak számos változata a legelterjedtebb automata lőfegyver a világon, melyet több mint száz országban rendszeresítettek. De óriási a kereslet iránta a feketepiacon is. A Dél-Amerikai alvilág vezető köreiben státuszszimbólum egy luxus kivitelű, dúsan aranyozott Kalasnyikovot birtokolni.
Népszerűségének fő oka egyszerűségében és megbízhatóságában rejlik. Persze ebből egyenesen következik, hogy könnyen hamisítható. A fegyverpiacokon fellelhető kalasnyikovok jelentős része illegális gyártásból származik ? főleg Ázsiában. ?Minden, ami komplikált, az fölösleges. Az egyszerű dolgok a hasznosak. Mindig is ez volt a mottóm? ? mondta Kalasnyikov arra a kérdésre, hogy mi az AK-47-es gépkarabély titka.
Tervei és az általa kifejlesztett gyártási technológia/konstrukció alapján személyi irányítása mellett az AK-47-sen kívül, több mint száz különböző katonai lőfegyverfajtát alkottak meg (AKM, AKMSz, AK74, AKSz74, AK74, RPK RPKSz, RPK74, RPKSz74, PC PKC, PCM, PKMS, FCT, MTSO, PKB, PKMB). Természetesen ezek többsége megmaradt prototípusnak.
Különböző becslések szerint az 1947-ben megalkotott, nem hivatalosan AK-47-esként emlegetett gépkarabély különböző változataiból több mint százmillió lehet a Föld több mint száz országában. Lényegében ez a fegyver adja a használatban lévő katonai lőfegyverek hatodát. Kalasnyikov gépkarabélyát a Libération francia lap a múlt század egyik legjelentősebb találmányának minősítette, de bekerült abba az ?elit? rangsorba is, amelyben az emberi életet a leginkább megváltoztató dolgokat gyűjtötték össze. Kalasnyikov neve, köszönhetően az általa megtervezett AK-47-es gépkarabélynak, már életében összefonódott az örökkévalósággal.
AK-47 alapú gépkarabélyokkal becslések szerint évente negyedmillió embert ölnek meg, vagyis a világtörténelem egyik legpusztítóbb fegyveréről van szó. A konstruktőr azonban ebben élete legvégéig nem érezte magát felelősnek. Ha nem lett volna a második világháború, valószínűleg olyan gépeket talált volna fel, amelyek megkönnyítik a nehéz paraszti munkát ? mondta egyszer a BBC orosz nyelvű adásának. Az Izvesztyija moszkvai napilapnak adott interjújában azt fejtette ki, hogy nem gyilkolásra, hanem hazája védelmére alkotta meg a fegyvert. Bármilyen fegyvert csak olyan katonák kezébe szabadna adni, akik hazájukat védelmezik. Ezért neki nincsenek nyugtalan éjszakái ? tette hozzá. ?Aludjanak rosszul a politikusok, akik a háborúkat kirobbantják!?
Élete végén, agg korában az idő múlásával viszont gyakran viaskodott lelkiismeretével Mihail Kalasnyikov. Ezt támasztja alá az orosz ortodox egyház fejének, Kirill pátriárkának megírt levele. Attól félt, hogy személyes felelősség terheli azok halála miatt, akiket az általa megtervezett gépkarabéllyal öltek meg. Levelében arról is írt, hogy életében először 91 esztendősen lépett be egy izsevszki templomba, majd később meg is keresztelkedett. Kirill pátriárka válaszolt a levélre. A válaszában kifejtette, hogy ?az egyháznak nagyon határozott az álláspontja: ha a fegyverek a haza védelmére szolgálnak, az egyház a megalkotóikat, és a fegyvereket használó katonákat is támogatja.?
Steven Segal világhírű amerikai akciófilmszínész 2013.októberében Izsevszkben járt. Mivel a betegeskedő Kalasnyikovval személyesen már nem tudott találkozni, közvetlen hangú köszönőlevelet írt neki, melyben kiemelte: ?mindazért, amit annak érdekében tett, hogy legyőzzük a gonoszt, amely azoktól származik, akik a szabadságunkra törnek?.
Amíg fizikai ereje és egészsége lehetővé tette, Kalasnyikov sokat időzött a természetben, mely testi-lelki felüdülést jelentett számára. Szerette az orosz erdőket-sztyeppéket járni, útjait gyakran vadászattal is összekötötte. Tudták ezt felettesei is, ezért nem volt meglepő, hogy Pavel Gracsov hadseregtábornok, orosz védelmi miniszter, 1994-ben UAZ-3151-es terepjárót ajándékozott Kalasnyikovnak.

Kitüntetésekkel elhalmozott szerény ember

1971-ben fegyvertervezői gyakorlati munkásságáért, találmányaiért megkapta a műszaki tudományok doktora fokozatot. Annak ellenére, hogy nem végzett katonai akadémiát, egyedülálló fegyverkonstruktőri munkájának köszönhetően, 16 különböző orosz és külföldi akadémiának is tagja vagy tiszteletbeli tagja volt. Különösen nagyra becsülte, a neves amerikai Harward Egyetem, illetve a Szentpétervári Műszaki Egyetem Tudományos Tanácsa által adományozott tiszteletbeli professzori talárokat.
Kiemelten emlékezetes volt számára az 1990-ben létrejött ?nagy találkozás?, az amerikai M16-os tervezőjével Eugene Stonerrel. De nagy hatást gyakorolt rá Uziel Gal fegyverkonstruktőrrel (az UZI géppisztoly tervezője) való személyes megismerkedése is.
Elismerésekben nem szenvedett hiányt. Többek között kitűntették a Vöröscsillag Renddel, a Munka Vörös Zászló Renddel, a Lenin-díjjal. A Lenin Rendet háromszor kapta meg, kétszer volt a Szocialista Munka Hőse. 1998-ban megkapta a Szent András csillagrendet, az Oroszországi Föderáció hőse, legmagasabb állami kitűntetést pedig, 90. születésnapja alkalmából, az akkori orosz államfőtől, Dmitrij Medvegyevtől vehette át. Az altábornagyi rangban lévő, számos magas állami kitüntetéssel és külföldi elismeréssel rendelkező fegyverkonstruktőr 80 éves koráig dolgozott, a Moszkvától 1129 kilométerre, északkeletre lévő izsevszki fegyvergyárban, az Izhmasban.
Mihail Kalasnyikov egy kreatív gondolkozású, közvetlen, nagyon udvarias és végtelenül szerény ember volt. Felesége halála után, minden luxust nélkülözve, hírnevéhez méltatlan körülmények között, egyedül élt fagerendákból felépített Izsevszki házában. Isteni ajándék volt számára, hogy szellemi frissességét magas agg kora ellenére élete végéig megtartotta.
Kalasnyikov öt könyvében osztotta meg gondolatait az olvasókkal. 2002-ben, az ő nevét viselő alapítványt hozott létre, az orosz fegyvertervezők munkájának elismertetésére, a hazafias gondolatok előmozdítására, a veteránok támogatására, valamint a veteránok és a fiatalabb nemzedékek közötti kapcsolatok erősítésére.
A világhírű fegyverkonstruktőrnek már életében szobrot emeltek hazájában. 2004-ben egy héttel, Mihail Kalasnyikov 85. születésnapja előtt, Izsevszk főterén nyitotta meg kapuit a Kalasnyikov Fegyver Múzeum és Kiállítási Központ. A megnyitóünnepségen szerényen csak annyit mondott, hogy ?Ez a palota nem őt, hanem az izsevszki fegyverkovácsok munkáját hivatott dicsőíteni.? 2013. novemberében, szülőfalujában az altaji Kurjában kis Emlékmúzeumot nyitottak meg, ahol a látogatók számos személyes tárgyát megtekinthetik, megismerhetik a tervező életútját, valamint világhírű gépkarabélya elkészítésének történetét. Moszkvában és Tulában utcát neveztek el róla, az izsevszki műszaki egyetem szintén az ő nevét viseli.
Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes javaslatára ? 2013. augusztusában a hatékonyság növelésének reményében egyesítették az összes, fegyvergyártással foglalkozó izsevszki vállalatot. Az újonnan létrejött fegyvergyártó egyesülést, a konstruktőr engedélyével, Kalasnyikov Konszernek nevezték el. Tavaly ősszel betegségéből lábadozva, már nehezen mozgott, nem tudott bemenni szeretett volt munkahelyére. Tisztelete jeléül, az Izhmash fegyvergyárban, szeptemberben hivatalos látogatást tevő Vlagyimír Putyin orosz államfő, személyesen a házában látogatta meg Mihail Kalasnyikovot, a világ fegyverkonstruktőreinek doyenjét, mondhatni egyedülálló, akkor még életben lévő ?ikonját?.
Mihail Kalasnyikov 2013. december 23-án hunyt el, életének 95. évében, miután hetekig kórházban kezelték. A világhírű fegyverkonstruktőr az első neves személyiség, akit a nyáron felavatott orosz szövetségi katonai temetőben, katonai tiszteletadás mellett helyeztek végső nyugalomra.

Kovács Dénes

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.

This is alternative content.